Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa
nemzetségéből származó Kurt Bizáncban nevelkedett, keresztény lett, és felszabadította népét a türk uralom alól, és visszaszorította az avarokat is Heraklios görög császár szövetségében. Azután az onogurokból és különböző bolgár (keverék) népekből birodalmat alapított 630 körül.u Népének nagy része áttért a bizánci kereszténységre. Külön onogur püspökség is keletkezett. Onogur, azaz tizogur névből származik a magyarok Nyugaton használt neve: ungri, hungri. Kurt birodalmának halála után (679) a kazárok vetettek véget. Az onogurok egy része görög szertartású keresztény maradt tehát. Az onogurok, azaz magyarok mintegy kétszáz évig a kazár birodalomhoz tartoztak, és lakóhelyük a Krím és Kubán vidékén volt, mivelhogy vándor életmódot folytattak. Itt a Krím félszigetnél találkoztak 860 táján a Konstantinápolyból jövő szent CYRELL-el.12 Szent CYRILL korának egyik legnagyobb tudósa volt. Eredetileg Konstantinnak hívták. Szalonikiben született ő és bátyja Met- hód, keresztnevén Mihály. CYRILL a szlávok számára külön írást szerkesztett, sok vallási iratot fordított le szláv nyelvre. III. Mihály császár megbízásából 860 táján követségbe ment a kazár kagánhoz, de térített is. Itt találkozott a magyarokkal. Ezek nagy zajjal próbálták őt megijeszteni, de ez nem sikerült. Később azután türelmesen meghallgatták. 862-ig működött CYRILL Kázáriá- ban. Innen azután bátyjával Methóddal a mai Magyarországba, Pannóniába ment, és eredményesen térített. A pápa engedélyével szlávul prédikáltak és miséztek. CYRILL 869-ben Rómában halt 13 meg. A másik testvér Methód mint Sirmium (Mitrovicza) érseke tért vissza, és folytatta áldásos működését sok nehézség közepette. Közben a besenyők nyomására a magyar törzsek Előd és Álmos vezetésével nyugat felé húzódtak, a Dnyeper, és az Alduna közti területre. Itt találkoztak Methóddal 880 körül. Az érsek Bizáncból jött vissza, ahol békét próbált közvetíteni Róma és Bizánc között. A magyarok vezére (Álmos?) magához hivatta a nyelvén beszélő szent életű főpapot. Úrhoz illően, tisztességesen, ünnepiesen örömmel fogadta. Barátságosan elbeszélgettek egymással, megszerették egymást, és mint barátok váltak el búcsúcsókkal. A magyar vezér dús ajándékokkal halmozta el vendégét, és ezekkel a szavakkal bocsátotta el: "Emlékezzél meg rólam mindig imáidban tisztelendő szent atya."14 A négy évszázadnál tovább tartó római uralom nem múlt el nyom a nélkül Dunántúlon. Erről tanúskodnak a mostani időkig meglévő helységnevek, bizonyítván azt, hogy a lakosság alaprétege a századok folyamán számos helyen megmaradt. Az egykori savariai kolónia lakói falvakat alapítottak a mai Szombathely környékén, melyek még most is megvannak. így Herenniusból lett Herény, Néróból Nárai. Septimius Severust Savariában kiáltották ki császárnak 194-ben. Az ő nevét őrzi Söpte helység.15 Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótára című művében16 a következő latin eredetű földrajzi neveket sorolja fel: Látrány (Lateranus), Marcali (Marcellus), Pándzsa (Pannónia), Szörény (Severinus), Szűr (Severus), Tolna (Teloneum-vám), Zala (Sala), Románd (Romanus), Vanyola (vinola-szőlő), Sziszek (Siscia), Una (Oeneus). Ezeken felül megemlíthetjük Palonyát (Pannónia), Kömyét (Quirinum), Balaton -, és Dunakilitit (Cletus), Keszthelyei (castellum), Kesztölcöt (castellum), Rumot (Róma), Segesdet (Segestum), a Felvidéken Semptet (Septi- nius), Nemes-Gyimes-Fenyőkosztolányt (castellum) stb. Többnek a neve megváltozott, de az állandóság megmaradt. Ilyen Fenékpuszta,7 Sopron, Pécs, Visegrád, Szombathely, Szekszárd (római sírkápolnából lett plébániatemplom) stb. Nincs kizárva ez a lehetőség Budánál sem, mert szláv nyelven a víz-voda, és Buda előde Aquincum szintén Vízivárost jelent. A települések állandósága bizonyos számú őslakosság megmaradását feltételezi. A hunok előretörése hozta mozgásba a germán világot. A germánok egyesítették önmagukban a kötött földmíves, a harcos pásztor nomád és a vadász életformát. Amikor a germánok Nyugat-Ázsiá- ból, vagy Kelet-Európából Nyugatra törtek, kénytelenek voltak a kelták miatt Észak-Európa szűkös életkörülményeivel megelégedni. Ez aktivitásuknak rendkívüli feszítő erőt kölcsönözött. Életüket a harc és a paraszti munka töltötte be.18 Dél felé törekedtek. Galliát Julius Caesar mentette meg a germán hódítástól. Kr.u. I. századtól kezdve egyre erősebb nyomást gyakoroltak a római birodalomra. ARajna és Odera közötti germán tömegeket tovább nyomták a Skandináviából és az orosz síkságról jövő új germán törzsek, akiket Kelet lovas nomádjai szorítottak. Ahunok eltűnése után Nyugat darabokra tört. A nyugati gótok Spanyolországban, a vandálok Észak-Afrikában alapítottak országot, a burgundok a Rhone völgyét, a frankok Galliát szállták meg, a keleti gótok pedig Itáliát. Agót nép még a Fekete-ten202
