Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - II. Kései középkor
1594-ben a törökök foglalják el hosszabb időre a rongált székesegyházat is. Falai között ágyúállást, lőszer és fegyverraktárt rendeznek be, valamint börtönt. Ennyi megpróbáltatás után természetes lenne, hogy egyetlen darab sem emlékeztetne a magyar művészet egyik ragyogó, a reneszánsz nevével fémjelzett korszakára. Igaz, a felszerelés többször is elpusztult, de talán a káptalan gondoskodó tagjai átmentettek egy-egy kiemelkedő darabot. így maradt meg a textilgyűjtemény két kiváló emléke: feltehetően Gosztonyi János püspök ajándékozta (1510-1525) azt a pompás virághímzéses, gyöngyös mitrát, melyet a kincstár újkori megnyitása alkalmával restauráltak eredeti szépségében, valamint az ún. Bornemissza mitra. Delfini Zakariás püspök adminisztrátora volt az Erdélyből száműzött Bornemissza Pál püspök, ő alakíttatta mai formájában a hímzett, igazgyöngyökkel, valamint címerével díszített darabot 1550-ben. Mindkét infula a reneszánsz művészet magas színvonaláról tanúskodik, és segít elképzelni azt a rengeteg, elpusztult készletet, melyek e viharos században szolgálták a székesegyház liturgiáját. Ugyancsak a XVI. századból való emlék I. Draskovich György püspök - a nagy hitújító - lavabo készlete és három, szentelt olajok tartására szolgáló kannácskája. A nem sokkal több jót hozó XVII. század elejéről való a másik csodálatos reneszánsz munka: Hetesi Pethe Márton püspök (1598-1605) 95 cm magas oltárkeresztje, melyet Ulmban Matheus Hofherr ötvös készített. Domborított virágok, gyümölcsök, reneszánsz angyalfejek között a bűnöket szimbolizáló bogarak koszorújában Magyarország és a püspök címere díszíti a remekművet. 1603-ban adta a székesegyháznak. 1606-ban lett győri püspök Náprági Demeter. Korábban erdélyi püspök, valamint Báthori Zsigmond környezetében politikus is volt. 1601-ben mégis száműzötten jött el az "utolsó reneszánsz Püspök" - ahogy később elnevezték. Híres gyűjteményét, mely magába foglalta a török elől mentett váradi ill. gyulafehérvári darabokat is, ládába csomagolva küldte előre, Kassán keresztül egyenesen Prágába. Az elhozott kincsek között a legjelentősebb a Szent László koponyaereklyéjét őrző herma volt, melyet nagy titokban őrzött a ládában. A koronát ott helyben akarta megjavíttatni: "de ugi, hogi ne tudnak michoda... meg akarnám kövekkel rakatni míg it leszek". A javadalom nélküli főpap 1606-ban veszprémi, majd ugyanezen évben győri püspöki kinevezést kap, az ő nevéhez köthető a székesegyház újjáépítésének kezdete. Ide is magával hozott természetesen mindent, végül a győri püspökségre hagyta a Szent László hermát, két csodás sodronyzománcos kelyhet (az egyiket barátja, Rákóczi Zsigmond felesége, Telegdy Borbála adta a nagyváradi székesegyháznak), valamint a rendkívül értékes, Jézus életét bemutató kárpitsorozatot, melyből az utolsó, a Jézus születése darabot az 1900-as években adta el az Iparművészeti Múzeumnak a győri püspökség. Náprági külön szenvedélye volt egész életében gyűjtött könyvtára, mely a korszak számos ismert egyházi és világi remekművét tartalmazta. Ezek között is sok az erdélyi eredetű, s nagy részük mai napig a győri Papnevelde Könyvtárának féltve őrzött darabja. 1637-ből egy helyi vonatkozás: Peresztegi János győri ötvös művészi kelyhet készített Nagy- falussy kanonok megrendelésére, mely szintén a kincstárra maradt. 1639-45 között kezdődött a székesegyház barokk átépítése II. Draskovich György idejében, melyet a püspök hét évig irányított. Kollonich Lipót gr. (1685-95) püspök elsősorban az épülő templom belső felszerelését pótolta. Telekessy István őrkanonokkal - akitől szintén megmaradt 1681-es kelyhe - vásároltatott ezüst gyertyatartókat, lámpákat és egyéb liturgikus tárgyakat Bécsből. Adataink szerint több miseruha garnitúrát, zöld posztót Boroszlóból, vörös anyagot Iglóról, rózsaszínű posztót Angliából, arany és ezüst csipkével díszített albákat, térítőkét ajándékozott. Utódja, Keresztély Ágost (1696-1725) szász herceg, a katonából pappá lett püspök győri működése alatt szintén bőkezűen ajándékokkal örökítette meg nevét. Pompás arany monstranciáj; készíttetett győri működése alatt. Regensburgban 1701-ben, mely egyszerűségében is remekmű. O foglaltatta a híres Mária kegyképet és a könnyeket felitató kendőt ezüst keretbe. De megmaradt smaragdos, címeres mellkeresztje és gyűrűje is, melyek már a barokk ötvösművészet remekei. Ugyanekkor volt kanonok Győrben Guraby Mátyás. Nevéhez köthető az augsburgi Mittnacht ötvös által készített kézmosókészlet, valamint arany és selyem hímzéses, mályvaszínű kazula és 196
