Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - II. Kései középkor
dalmatikagamitúra, melyek a jellegzetes úrihímzés virágaival díszítve, a korszak legcsodálatosabb emlékei. Győr legnagyobb püspöke kétségkívül Zichy Ferenc volt, aki 1743-83 között fejtette ki áldásos tevékenységét. Személyesen irányította a székesegyház teljes megújítását és belső átalakítását: mai formáját lényegében az ő idejében kapta. Ő készíttetett maradandó liturgikus felszerelést: nagy oltárgyertyatartót, örökmécsest, füstölőt, szenteltvíztartót. Bécsből hozatott ampolnakészletet és pompás ékkődíszes talpas keresztet, de győri mesterrel is dolgoztatott: rokokó gyertyatartókat kért Johannes Gottfried Hentschtől. Remekmű a filigrándíszes, zománcképekkel díszített kelyhe és pásztorbotja, melyeket szintén megőrzött a kincstár. Az 1774-ben Mária Teréziától a székesegyház felszentelésére kapott arany, tűfestéses kazula és a 24 darabos ezüstbrokát, címerével díszített omátus a mai napig a püspökség féltve őrzött kincse. Szintén arany brokát omátust hagyott kedvelt székesegyházára - 20 darabot - Vilt József püspök 1813-ban. Schwarzenberg Ernő (1819-21) tűfestéses kazulát, garnitúrával, Sütő József győri kanonok (1840-50) 16 darabos ezüstbrokát ornátust ajándékozott a püspökségnek. Érdekes, hogy a Zichy püspök által gazdagon felszerelt templom a XIX. század első felében szinte kizárólag textilemlékekkel gazdagodott, liturgikus ötvöstárgya alig maradt ill. került ebben az időben a gyűjteménybe. Lehet, hogy egy részüket a szabadságharc idején beszolgáltatás útján kellett átadni, de ennek nem maradt nyoma. Kamer Antal (1850-56) neobarokk selyemfonalas miseruhát adott. A XIX. század második felében ismét két neves főpap tett sokat azért, hogy a lassan elszürkülő szertartásokat régi fényben végezhessék, új tárgyak gazdagítsák a liturgikus cselekményeket. Simor János (1857-67) erősen megújíttatta a székesegyházat, arany és ezüst kelyhet, aranybrokát garnitúrát, aranyvirágos selyem milánói ornátust hagyott a kincstárra. 1867-ben lett győri püspök Zalka János, aki Zichy mellett a legtöbbet tett a püspökségért. Pompás ötvösmunkák - arany kehely, Szent Adalbert ereklyetartó, korallal díszített XVIII. századi talpas kereszt, arany kereszt, 1883-as áttört, csipkedíszes úrmutató, 6 neobarokk gyertyatartó, 2 pásztorbot Bécsből, valamint művészi miseruhakészletek: arany püspöki omátus Bécsből - Szent István szenttéavatásának 800. évfordulójára -, és arany hímzésű kazula emlékeztetnek bőkezű adományaira. Ferenc József koronázásakor ametisztköves mellkeresztet kapott, mely szintén megmaradt. Az ő püspöksége idején Kokas János kanonok négy darab háromkaros gyertyatartót készíttetett Bécsben, az Oltáriszentség méltóbb tiszteletére. Századunk 10-es éveiben Várady Lipót püspök (1911-14) rendkívüli ajándéka a magyar ötvösművészet egyik kiemelkedő darabját juttatta a püspökség tulajdonába: a pozsonyi klarisszáktól II. József idején Németjárfalvára került XVI. század elejei későgótikus úrmutatót Várady 30 000 koronáért megvásárolta. 1908-ban Fuldában két remek neogótikus kelyhet csináltatott Szely Lajos kanonok, melyeket szintén a kincstárra hagyott. 1914-ben a világháború kitörése után sok vidéki plébánia küldte be féltve őrzött remekeit a győri püspökségre. Ezeket származási helyük feltüntetésével külön, az Egyházmegyei Múzeum anyagaként őrizték. Innen ismert a híres kéthelyi, XTV. századi malachit oltárlap, gótikus kelyhek Vezekényből, Himódról, Mezőőrsről, reneszánsz kehely, egyéb liturgikus tárgyak és ón edények (zöldcsütörtöki kehely, kannák, ámpolnák, olajtartó edények, tálak), ereklyetartók a helyi templomok védszentjeinek ereklyéivel. Az évszázadok alatt évről évre gyűlő, majd újra és újra fogyatkozó székesegyházi kincstár anyagát egyesítettük 1989-ben, és nyitottuk meg Győri Egyházmegyei Kincstár néven. Tanúskodjanak e csodálatos remekek, vagy egyszerűbb, de a liturgiát szolgáló darabok a magyar egyházi művészet mindenkori magas színvonaláról, arról az áldozatkész ajándékozási kedvről, mellyel a püspökök minden időben gazdagították székesegyházukat. e 197
