Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - II. Kései középkor
1 3. Leírását lásd ERDÓ P., Ungarn (Kirchenprovinzen von Esztergom und Kalocsa), in DONAHUE, C. (ed.), The Records of the Medieval Ecclesiastical Courts. Part I: The Continent, Reports of the Working Group on hurch Court Records (Comparative Studies in Continental and Anglo-American Legal History 6), Berlin 1989,127. 4. VB. PLÖCHL, W. M., Geschichte des Kirchenrechts, n, 2 Wien-München 1962, 327 k. 5. WEIGAND, Zur mittelalterlichen 225; vő. LEFEBVRE-TEILLARD, A., Les officialités á la veille du Concile de Trente (Bibliothéque d’Histoire du droit et de droit romain 19), Paris 1973, 169; UA., Régle et réaíité 152. 6. Nyugat-Európában a személyes döntés viszonylag hamar tért hódított a szülői akarat kizárólagos szerepével szemben, vő. PLÖCHL, Geschichte II, 307; WEIGAND, Zur mittelalterlichen 229; vő. DOLEZALEK, G., Das Imbreviaturbuch des erzbischöflichen Gerichtsnotars Hubaldus aus Pisa Mai bis August 1230 (Forschungen zur neueren Privatrechtsgeschichte 13), Köln-Wien 1969,101-103. Angliában viszont gyakoriak voltak a gyermekek házasságáról folyó perek még a XTV. században is, vö. FURNTVALL, F. J., Child-Marriages, Divorces and Ratifications, London 1897, 1-55; DONAHUE, C., The Policy of Alexander the Third s Consent Theory of Marriage, in Proceedings of the Fourth International Congress of Medieval Canon Law (Monumenta Iuris Canonici, Ser. C. \B1. 5), Citta del Vaticano 1976, 266. 7. NAGY I. (ed.), Sopron vármegye története. Oklevéltár, I, Sopron 1889, 178. 8. Gyulafehérvár, Bibliotheca Batthyányana MS I. 152, föl. 89b. 9. PLÖCHL, Geschichte n, 310; WEIGAND, Zur mittelalterlichen 224. 10. Monumenta Vaticana historiam Hungáriáé illustrantia 1/3, Budapest 1888, 176 » MÁLYUSZ . (ed.), Zsigmondkori Oklevéltár, I, Budapest 1951, nr. 2288. 11. Uo. t 12. Monumenta Vaticana 1/3, 181 ■ MÁLYUSZ, Zsigmondkori I, nr. 2317. 13. Uo. 14. POTTHAST, A., Regesta Pontificum Romanorum, I-II, Berlin 1874-1875 (uny. Graz 1957), nr. 2791 (1206. VI. 7); THEINER, A., Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia, I, Romae 1859, 467 (1320. VII. 2), II, 37 (1359. XII. 26); SMICIKLAS) T., Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, II, Zagrabiae 1904, 194 (1353. VIII. 31); MOLD1. 48133 * MÁLYUSZ, Zsigmondkori I, nr. 5140 (1397/1400), II, nr. 1133 (1410. VI. 22); LUKCS1CS P, XV. századi pápák oklevelei, II, Budapest 1938, 130 (1435. V. 6), 139 (1436. ÍV. 24), 140 (1436. V. 15); MOL Dl. 39616 (1518. V. 24) - Levéltári Közlemények 9 (1931) 170. Ezek az oklevelek általában negyedfokú rokonságról szólnak, de néha találunk harmadfokú (LUKCSICS 11, 139, 140), sőt másodfokút is (POTTHAST 2791; LUKCSICS II, 130). Az 1518. V. 24-i (Dl. 39616) oklevél harmad és negyedfokú rokonság tehát megsokszorozott akadály alól ad felmentést. 15. Ilyen felmentések: Monumenta Vaticana 1/3,176 (1391. XII. 1); 181 (1391. XII. 29); LUKCSICS 1,116 (1421. VIII. 27); 141 (1423. V. 10); II, 139 (1435. X. 18); Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis, I-IV, Budapest 1896-1907, III, 125 (1445. XII. 11); IV, 73 (1497. IV. 28). Található köztük negyedfokú (Monumenta Vaticana 1/3, 176; 181), harmadfokú (Monumenta Romana III, 125) és másodfokú (Monumenta Romana IV, 73) akadály alóli felmentés, sőt olyan eset is, amikor a "sógorság" lelki rokonságon alapult (LUKCSICS I, 116, 141). 16. Ilyen felmentések: Monumenta Romana II, 141 (1351. VIII. 1), III, 137 (1450. V. 12); ZIMMERMANN, F.-WERNER, C.-GÜNDISCH, G., Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, I-V, Hermannstadt-Bucuresti 1892-1975, IV, 263 (1426. XII. 24, 1427. VII. 9); LUKCSICS n, 128 (1434. XI. 13), 144 (1437. II. 16), 215 (1444. IV. 1). 17. LUKCSICS I, 116 (1421. Vm. 27). 18. \B. PLÖCHL, Geschichte II, 324. Egyes szerzők azonban használják ilyen esetekre is az "affinitas spiritualis” kifejezést, vö. FERRARIS, L, Prompta bibliotheca canonica..., I, Parisiis 1863, 335, nr. 23. 19. LUKCSICS I, 141 (1423. V. 10). 20. PLÖCHL, uo., vö. C. 30 q. 3 c. 1. 21. Vi. KÉRÉSZY Z., A "Ne temere" decretum tekintettel a jogtörténeti előzményekre, Budapest 1909, 12; WERNZ, F. X.-VIDAL, P., lus canonicum. V. Ius matrimoniale, 3Romae 1946, 667-669. A IV. Lateráni Zsinat említett konstitúcióját kommentálva a kortárs kánonjogász, Joannes Teutonicus így határozza meg a klandesztin házasság fajtáit: "Clandestinum dicitur matrimonium tripliciter. Vno modo cum non habentur testes, ut extra i. de clandest. despons. c. i. et ii. et iii. Secundo modo cum non fit cum sollempnitate, ut xxx. q. v. Aliter. Tertio modo cum fit in eo loco ubi contrahens ignotus est, ut extra ii. de clandest. despons. Consuluit" (GARCIA, Y GARCIA A., Constitutiones Conciilii quarti Lateranensis una cum Commentariis glossatorum /Monumenta luris Canonici, Ser. A, Vol. 21., Citta dei Vaticano 1981, 258). 22. DI. 32443 (1481. X. 24). 23. DI. 96034 (XTV. század eleje); Dl. 75261 (1365. V. 31,1365. VI. 16). 24. Gyulafehérvár, Bibi. Batth. MS I. 152, föl. 61v. 25. KOVACH1CH, M. G., Formulae sollennes styli..., Pesthini 1799, 372, nr. 392. 26. Monumenta Romana ül, 37. 27. Vö. KOVACHICH, 79, nr. 130-131 (1350 körül); IVÁNYI B., A gr. Teleky család gyömrői levéltára, Szeged, 1931, 107 (1416. VIII. 13). 28. KOVACHICH, 108, nr. 170-173 (1350 körül). 29. Dl. 70416, Dl. 70417. 30. Ars NotariiL c. 173 (KOVACHICH 111); vő. CSIZMADIA A., Le mariage ä 1’ époque féodale et l’exécution des dispositions du Concile de Trente, in Etudes sur l’histoire du droit de mariage de Hongrie (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs publicata 94), Pécs 1979, 9-10. 31. Ilyen ügyek pl. POTTHAST 6845 (1222. V. 22); GÁRDONYI A., Budapest történetének okleveles emlékei, Budapest 1930,1, 61 (1257. ül. 5); NAGY I.-PAUR I. etc., Hazai Okmánytár, I-VIII, Budapest 1865-1891, VII, 455 (1435. m. 13); TELEKI Hunyadiak kora Magyarországon, X-Xn, Pest 1853-1857, X, 305 (1451. VIII. 5); THEINER II, 372 (1462.1. 7); Dl. 16376 (1483. m. 3); Dl. 19108 (1486. I. 21). 32. VB. 1486:17. te., 1492:38. te. 33. VB. SZEREDY J., Egyházjog, n, 3Pécs 1883,1212; NEMES A., Egyházi törvénykezési rendtartás, Budapest 1895, 168. 194
