Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - II. Kései középkor
ÉRDEKESEBB LELETEK A rendi leírások a kolostorok könyveinek helyét a sekrestyében jelölik meg. Az almári kolostornál a sekrestye közelében mi is találtunk XV. századi bronz könywereteket.19 A sekrestye keleti külső falának kutatása során az omladékban egy bronz anyagú, fedeles - tűzaranyozással borított felületű ostyatartó szelencére (pixis) akadtunk. A szelence korát a XV. század elejére datáljuk.20 Az északi részen előkerült még néhány kocsivasalás, zabla, fúró, lánc - és patkómaradvány. TEMETKEZÉSEK A kolostor feltárása során számos sírra akadtunk. Külön kezeltük a templomon belüli temetkezéseket, a déli kerengőfolyosóban találtakat, valamint a külső temető területén feltártakat. Ez utóbbi a templom nyugati végénél lévő kis kertben volt. Összesen 49 sírt dokumentáltunk a kolostor területén, de ennél jóval több temetkezés lehetett, ugyanis több bolygatott helyzetű csontvázat és a déli kerengőfolyosóban egy ossariumot is feltártunk. A sírok leletanyaga szegényes volt. Csak néhány sírban találtunk leleteket.21 Ebben volt néhány pénzlelet (I. Lajos, Zsigmond, I. Ulászló dénárjai). Két sírban találtunk bronz lemezből készített ún. indadíszes párta-öv maradványt. Ezek korát a XV. század elejére tehetjük.22 A további sírleletek között találtunk szalagpártát, pitykegom- bokat és ruhakapcsokat. Koporsós temetést csak a templomon belül egy-két sírnál figyeltünk meg. A FONTOSABB EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Az ásatás jelentős eredményének tartjuk a két templom feltárását, építéstörténeti időszakának meghatározását. A pálos rend építészetének topografíkus feldolgozását Guzsik Tamás és Fehérváry Rudolf végezte el.23 Az általuk meghatározott pálos építészeti periódusokba behelyezhető az almárvölgyi két templomépítkezés. így a feltárt gótikus templom és kolostorszerkezet a pálos rendi kultúra és építészet kibontakozásának időszakába (1340-1410) illeszthető.24 Ebből következik, hogy az egyenes szentélyzáródású templom csak 1347 előtt épülhetett. A korábbi templom formáját és arányait tekintve Zsegra, Kisdisznód, Felsődörgicse, Aszófő, Selyeb stb. plébániatemplomaival vethető össze, - így keletkezését a XIII. század végére tehetjük. Bár e felsorolt analógiák kivétel nélkül falusi plébániatemplomok, azonban vizsgálatunk eredménye után kizárható, hogy itt falu, így plébániatemplom lett volna.25 A plébániatemplomot a szentély mérete is megcáfolja. A XIII-XIV. században alapított páloskolostorok között nem egy esetben oklevelekkel bizonyíthatóan tudjuk, hogy azok korábbi alapítású, esetleg elpusztult egyház, kápolna, vagy más korábbi rend elhagyott temploma helyén épültek. Ez történt a Mátra alatti Pálosvörösmart, a Bars megyei Má- riacsalád, a veszprémi Enyere, az Óbuda területén elpusztult Fehéregyház, Budaszentlőrinc stb. esetében.26 Mivel itt más rendi kolostor is kizárt, - így fel kell tételeznünk, hogy a korai templom még a rend hivatalos életbelépése előtt - a Mecsek, Pilis, Bakonyhoz hasonlóan a Bükk rengetegeiben élő remeték használatára, összefogására épült. Ez esetben a XIII. századi templom alapítóját II. András egri püspök (1375-1406) személyében kell keresnünk, aki a pálosrend regulájának és constitúciójának első meg- erősítője és jóváhagyója volt.27 Az almárvölgyi Mária Magdolna páloskolostor rövid fennállása idején a pálos rend jól felszerelt, javadalmakkal ellátott kolostora lehetett. A kolostor templomának és épületének romjait dokumentálás után visszatemettük - történeti jelentősége, építészeti sajátosságai miatt a teljes feltárás és tereprendezés után konzerválást, majd bemutatást érdemelnének. JEGYZETEK 1. SZMRECSÁNYI Miidós, Eger és környéke részletes kalauza. Részletes helyi kalauzok, 4. Bp. 1930. 78. lap SZMRECSÁNYI Miklós, Az egri érseki líceum lapidáriumának tárgymutatója. 1932. Eger. Líceumi könyvnyomda, 8. 1. KOVÁCS Béla, Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében 74. 1. Az Egri Múzeum Évkönyve 1966. 2. Documenta Artis Paulinorum 1. (Továbbiakban DAP.) MTA Művészettörténeti Kutatócsoport Forráskiadványai Bp. 1975-76. 154/1., V11-1X. 1. GYÖNGYÖSI Gergely, Arcok a Magyar középkorból. Bp. 1983. 7-23. 1. 3. DAP, I. 154/228 - Inventárium .... 4. DAP, I. 154/227 - Vitae Fratrum ...... 173
