Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - II. Kései középkor
az eredeti pápai megbízás nem rendelkezett. Ha elvonatkoztatunk a törvény megszületésének időpontjától és politikai összefüggéseitől, joggal jegyezhetjük meg, hogy az teljesen jogosan a kun (és jász) tömegek feudalizálódását kívánta felgyorsítani, elősegíteni, egyszer s mindenkorra befejezni. Ha pedig így volt, s már pedig így történt, joggal feltételezhetjük azt is, hogy a pápai legátus e törvény elfogadtatásával a kunokra (és a jászokra) vonatkozóan az egyházi tized, a dézsma egyszer s mindenkori rendszeres biztosítását kívánta elérni. Ez azonban akkor még nem sikerült. Ugyanakkor a római hitre térítettek teljes joggal hihették és feltehetően úgy is vélték, hogy csupán azért kötelezik a keresztény vallás felvételére őket, hogy jövedelmük egy részét az egyháziak elvehessék.20 A főpapság törekvései a tized behajtására feltehetően olyan nagyfokú ellenszenvet váltottak ki a kunok és a jászok között is, hogy 1328-ban a pápa Károly Róbert kérésére arra utasította a magyar püspököket, ne rettentsék el őket dézsmaköveteléseikkel a megtéréstől.21 "...az új keresztényektől a tizedet ne zsarolják, tőlük egész tizedet ne vegyenek; hanem míg a hitben megerősödnek, velük e tekintetben kegyesen és emberségesen bánjanak".22 Feltehetően e leirat alapján a főpapság a pápának előterjesztést tett, ugyanis ő 1329.‘október 1-jén kelt levelében a térítő érsekek és püspökök számára a térítés elősegítésére bizonyos jogokat biztosított.23 1351-ben I. Lajos szintén megismételte Károly Róbert kérését.24 Györffy István véleményével egyezően Györffy György is azt hangsúlyozta, hogy Károly Róbert és I. Lajos többször küldött térítő Ferenc-rendi szerzeteseket a kunok és a jászok közé, akik a keresztvizet többnyire tiltakozás nélkül fogadták, ennek azonban életmódjukra semmi hatása sem volt.25 Magunk inkább Küküllei János, I. Lajos kortárs-életírójának azzal a megjegyzésével értünk egyet, miszerint az "apostoli szék utasítására minorita-rendi szerzetesek kaptak megbízást, hogy gondozzák a nép lelkét, ... lássák el az egyházközséget, és szolgáltassák ki az egyházi szentségeket. így napról napra megerősödnek a hitben."26 Következésképpen, mint korábban is, Károly Róbert és I. Lajos a pápához intézett kéréseiben, amelyben a dézsmafizetés elengedését kérik a kunok és a jászok részére, most is elsősorban politikai indokokat vélünk felfedezni. Feltehetően ennek következtében fogyott el 1364-re teljesen a pápa türelme, és akkor már ő sürgette a dézsmafizetés megkezdését.27 Az eddigiekből világosan láthatjuk, hogy az írásos források alapján a megtérés folyamatáról nem tudunk megbízható képet rajzolni. Az írásos források nem teszik lehetővé, hogy különbséget tegyünk pl. a folyamat egyes lényeges mozzanatai között. Nem tudunk a jászok egyházairól, nem tudjuk, hogy a XIII-XIV. századok folyamán a megtérés, pontosabban az áttérés hatása tükröző- dik-e életmódjukban, temetkezési szokásaikban. Amit biztosan tudunk, az a megtérési, áttérési folyamat végpontja. Ugyanis IV. Sixtus pápa 1472-ben a térítő minoritáknak a jászberényi filisz- teusok által számukra épített templomot és rendházat azon érdemeik elismerése mellett engedte meg birtokba venni, hogy a magyarországi jászokat a keresztény hitre térítették.28 A Ferenc-rendiek III. Miklós pápa 1278. évi bullájában foglalt azon rendelkezése folytán jelentek meg Jászberényben, amely tartományfőnöküket arra utasította, küldjön hittérítőket a kunok és jászok közé. Az első rendtagok Jászberényben a Zagyva partján, az 1472-re felépült templom és rendház helyének közelében építettek egy kis kápolnát Szent László tiszteletére. Ennek maradványait 1926-ban bontották el véglegesen. Szántó Konrád, a jászberényi ferences templom történetének feldolgozása során feltételezte, hogy a ferences térítő akció az 1460-as évek valamelyikében fejeződött be, s az évtized második felében már folyamatban volt a jászberényi templom építése. A négyszállási I. sz. temető területén feltárt templom felépítése is a minoriták térítő tevékenységének az eredménye lehetett. A kb. 13 m hosszú és 7,5 m széles templom egy hajóból állott, szentélye pedig a nyolcszög öt oldalával záródott. A templomot egy, a jászok által már a XIII század második felében használatba vett temető területén építették fel. Az épület alaprajzának lényeges sajátossága, hogy a kb. 6,5 m hosszúságú hajóhoz egy viszonylag nagyméretű, 4,5 m hosszú szentély csatlakozik. Ez az építészeti sajátosság a gótikus stílusnak a ferences rendi szellemhez igazított változatára jellemző. A templom felépítésének időpontja a XV. század középső harmadára tehető.30 162
