Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - II. Kései középkor

A XV. század első két harmadában jól megfigyelhető egy templomépítési hullám a Jászságban. A már említett templomon kívül ekkor épült fel Jászágó temploma is.31

Soós Imre szerint az először 1356-ban említett Jászárokszállás parókiájáról Mátyás királynak egy 1458. évi oklevele tudósít.32 A ferences templom mellett Jászberény plébániatemploma is a

XV. század második felében épülhetett.33 Genthon szerint Jászfényszaru kőtemploma a XV. században, gótikus stílusban épült, a nyocszög három oldalával záródó szentéllyel és csúcsíves ablakokkal.34 Jászjákóhalma gótikus templomát is 1484-ben említették először.35 Vagyis a XV. században a Jászsághoz tartozó 13 település közül 6-ban minden bizonnyal templom épült 1400-1470 között.

1550-ben a török a hatvani szandzsák adóösszeírásában a Jászság települései közül Jászberényben István, Antal és Filip, Jászárokszálláson Mátí, Jászágón Pál, Jászapátin Gergel, Négyszálláson Pál és Jászjákóhalmán Gergel nevű papot tüntet fel.36

Amíg a ferences térítés befejeződésének régészeti-építészeti nyomai viszonylag pregnánsan felde- ríthetőek, szinte alig van adatunk arra vonatkozóan, hogy a XV. századot megelőzően lehettek-e működő templomok a Jászság területén. Jóllehet alig van adat, de mégis van. 1391-ben már állott Jászapátinak a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt, kőből épült egyháza.37 Palugyay az egri érseki megye egyházi évkönyveiben feljegyzett hagyományra hivatkozva Jászberény, Jászfényszaru és Jászjákóhalma templomának keletkezését 1332-re tette. Azonban feltevését még a múlt század végén elvetették.39 Holott a XIV. században minden bizonnyal nem egy működő templom lehetett már a jász településeken. Közvetve erre utal ti, az az 1399. április 18-án kelt pápai leirat, amelyből megtudjuk, hogy "a már fennállott egyházak rendes lelkészei (tehát nem egy működő templom volt - kiemelés tőlem S.L.) a térítő szerzeteseket kiváltságos kedvezményeik gyakorlásában nyereségvágyból minden módon gátolni igyekeztek, s ezeket midőn térítési működésük közben szállásról szállásra jártak, elfogták, letartóztatták, megverték, sanyargatták s bosszantották; oly megtérteknek holttesteit, kik még életökben vallási buzgóságból sírokat a szerzetesek lakhelyein választottak, nagy lármával saját egyházaikhoz hurcoltatták, s amoda vitetni mindaddig nem engedték, míg részökre bizonyos öszveg pénzt le nem fizettek; ezenkívül a szerzetnek s egyházaiknak a megtértek által ajándékozott egyházi ékszerek, eszközök s öltönyökből a rendes lelkészek magoknak a negyedrész kiadását követelték."

IX. Bonifác pápa "az illető egyháziakat e bosszantó akadályok s visszaélésektől szigorúan eltiltotta, s a térítő szerzeteseket újabban is felruházta azon kiváltsággal, hogy a pogány jászkunokat, bárhol szállásoljanak is ezek, szabadon felkereshessék, az áttérteket megkeresztelhessék, gyóntathassák, feloldhassák, sőt a kiközösítettéket is felmenthessék, s az illetőket maguknál eltemethessék a nélkül, hogy azok holttestei elébb a rendes egyházba vitessenek vagy fizetésre szoríttassanak; egyszersmind őket a részükre ajándékozott egyházi szerek után bármiféle negyed fizetése alól felmentette, s minden elébbi kiváltságaikat megerősítvén, ezek fenntartása s megvédésére a Magyarországi érsekeket s püspököket megbízta."40

Ahazai kun szállástemetők vizsgálata során figyeltünk fel arra a jelenségre, hogy egyes kun csoportok (nemzetségek) a Magyarországra történő második betelepülést követően azonnal igénybe vették temetkezési célokra a tatárjárást megelőzően épült és elhagyott Árpád-kori templom körüli temetők területét. Ezek az Árpád-kori eredetű templomok a későbbiekben is fennálltak, és csak a török hódoltság időszakában pusztultak el. Mindebből arra következtettünk, hogy ebben az esetben az egyházmegyei papok térítő tevékenységének történeti bizonyítékaival állunk szemben.41

Azonban sajnos, a régészeti feltárások esetlegességei és nem kielégítő száma miatt a régészeti bizonyítékok sem teszik lehetővé a mindenre kiteijedő pontos kép megrajzolását.

Hasonló tendencia bizonyítékát találtuk meg Négyszállás II. sz. temetőjében is. Ugyanis az a temető, amelyben a gótikus templom épült fel a XV. században, a település nyugati végpontján feküdt. A település ettől keletre kb. 1-1,5 km hosszan húzódott. Az egykori falu keleti végpontján egy alacsony halom földje szintén templom körüli temetőt rejtett magában, amelyet a temetőárok mellett még templomkerítés is övezett. A terepbejárás és az ásatás igazolta, hogy ettől a halomtól keletre a Tárnáig egy nem nagy kiterjedésű avar, később Árpád-kori település feküdt.

A templom körüli temetőben végzett ásatások bizonyították, hogy a jászok Négyszálláson is egy, a tatárjáráskor elpusztult, Árpád-kori település telkén telepedtek meg. Aromái kereszténységre a betele163