Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
KOVÁCS ZSUZSANNA A SZEPESSÉG EGYHÁZJOGI ÁLLÁSA A KÖZÉPKORBAN Szent István állam- és egyházszervező munkája a lakott területeken létrehozta, a gyepűrészeken pedig kijelölte Magyarország köz- és egyházigazgatásának kereteit. E keretek kitöltése várt feladatként utódaira, akiknek egyházjogi és egyházigazgatási mozgásszabadságát jelentősen korlátozta a VII. Gergely pápa pontifikálásától kezdve kiteljesedő invesztitúra, illetve a pápaság ezen joghoz való erős ragaszkodása. A szepesség a gyepükön elterülő, ritkán lakott, erdős vidéke volt Magyarországnak a X-XI. században. A XII. század második felétől, de zömmel a XIII. században, a tatárjárás után népesült be részben az ország belsejéből felköltözőkkel, részben szórványosan érkező szász telepesekkel. Valamennyi XIII. századi, Szepességre vonatkozó adománylevél telepítési kötelezettséggel ad földet.1 Az itt lakó szászok kiváltságait 1271-ben V. István foglalta össze, s ebben az erdélyi szászokéval megegyező kiváltságokkal ruházta fel a szepesieket.2 Ekkor már fennállt az ismeretlen időpontban alapított prépostság is, mely feltehetően királyi alapítású egyház volt. A prépostok sorát csak a tatárjárás utáni időkből ismerjük. A prépostság ki volt véve az esztergomi érsek püspöki joghatósága alól - ahová területileg tartozott volna -, és csak mint metropolitának volt alávetve. Az esztergomi egyházmegyében betöltött szerepét úgy tekinthetjük, mint egy főesperességét - hasonlóan a pozsonyi társaskáptalanhoz -, de a Szepesség esetében ennél többről is szó van.3 Önállósodási törekvéseikhez például szolgálhatott az azonos jogállású és a szászok lakta területek joghatósága miatt az erdélyi püspökséggel kezdeteitől szembenálló szebeni prépostság, a pogány környezet miatt az 1227-ben kunok térítésére megszervezett milkói püspökség, a káptalanból, illetve főesperességből püspökséggé alakított nyitrai és szerémi egyház, és támogatást kaphattak a korai rendiség magyarországi megvalósításában a művelt főpapságra támaszkodó III. Andrástól, később pedig a városokat és a polgárságot felkaroló I. Lajostól. Már az első ismert prépost, Mátyás működésének idején találkozunk a káptalannak fizetendő székpénz és a megszállás rendezésével.4 Muthmér prépost 1275-ben Zsigrán templom építését engedélyezte, és meghagyta, hogy a Szentlélek tiszteletére dedikálják.5 Ezek az intézkedések beletartoznak az archidiakónusok XIII. században kiteljesedő jogkörébe.6 Muthmér azonban szabályozta egyházában a méltóságokat, s ezt a rendelkezését Fülöp pápai követ meg is erősítette,7 utóda, Lukács pedig hat kanonoki stallummal és javadalommal gazdagította a káptalant.8 Ebben a két esetben a szepesi prépostok a vikáriusi iurisdictio-hoz tartozó joggal éltek.9 A XIII. század végén Jakab prépost működése hozott igazán nagy fordulatot a káptalan életében, s teremtett a továbbiakra nézve precedenst a Szepesség önálló egyházmegyévé alakítását célzó törekvésekhez. Jakab 1274-ben custos,10 1277-1284 között lector és olaszi plébános11 a szepesi káptalanban, 1283-ban királyi capellanus-ként említik.12 1284—1293 között szepesi prépost, 1293-tól 1301-ig szepesi püspök. Két esetben ismeijük követjárását.13 Prépostként - elődeihez hasonlóan - archidiakónusi és vikáriusi feladatokat lát el: templomot gazdagít és rendezi a cathed- raticum-ot, valamint a descensus-1,14 ítélkezik egyházigazgatási ügyben. Püspökként szintén gyakorolja a fenti esetekben hatalmát, ám ezen túlmenve rendelkezik a káptalantól függő egyházak jogairól és jövedelmeiről,16 tizedet enged át a szepesi cisztereknek,17 megerősít község által választott és neki bemutatott plébánost, libera capella építését engedélyezi,19 neki tulajdonítják a menedékkői karthauziak letelepítését,20 a kalocsai érsek és más püspökök társaként pedig szerepel a nagyszombati klarisszák búcsúengedélyének kiadói között.21 Püspökként kiadott okleveleinek anathema-formulájában használja a kiátkozással való fenyítést,22 a keltezésben az "apud sanctum Martinum" kifejezést találjuk, s ehhez egy esetben még hozzáteszi: "in ecclesia cathedralL"23 Ebben az időben kelt instumentumai tükrözik a káptalanhoz való viszonyát is. Több ő, mint magas 145
