Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
22. Szent Tamás prépostsági templom. III. Béla király idejében (1186-96 között) építették Becket Szent Tamás tiszteletére. Társaskáptalana 6 kanonokból állt. A Szenttamás-hegyen, a Lépcső utca felső része táján állhatott. 23. Szent Erzsébet-templom (kápolna) és ispotály. A Szenttamás-hegy lábánál fakadó meleg forrásokon III. Béla király felesége (1172-84) közfürdőt létesített, amelyet IV. Béla király 1238-ban a johannitáknak adományozott.42 Utóbbiak ispotályt és Szent Erzsébetről nevezett templomot létesítettek a fürdő mellett. Szomszédságában állott (más kanonokok házai közt) a XIV. század végén Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes, érseki helytartó, Nagy Lajos király történetírójának kőháza.43 24. Keresztelő Szent János temploma. A Szenttamás-hegy DK-i lábánál volt "Örmény" városrész plébániája, mely 1281-ben már fennállt. A mai Szent István-kápolna táján kereshetők maradvá. 44 nyai. 25. Szent Anna-templom és Ágoston-rendi kolostor. A Szenttamás-hegy D-i lábánál 1262-ben alapították. 1284-ben már állt a templom és kolostor. 1290-ben III. Endre király engedélyezi, hogy a kolostorban főiskolai oktatás (studium theologie et aliarum artium...) follyon45 26. Szent Domonkos-templom. Az először 1264-ben említett templom a szőlőhegyek lábánál kialakult Újfalu-városrész plébániája volt. Maradványai a Siszler úton kerültek elő 1963-ban.46 27. Szent Kozma-Damján-templom. Esztergom DK-i külvárosának, a kovácsok és pénzverők településének, Kovácsi városrésznek plébániatemploma. A háromhajós, kéttornyú templom - a feltárások tanúsága szerint - Szent István idejében épült, bár első említését csak 1270-ből ismerjük. Maradványai a vasútállomás mellett kerültek elő.47 28. Szent Mihály arkangyal-templom. Kovácsi városrész másik temploma, 1270-ben már fennáll. Pontos helye nem ismert.48 29. Szent János (evangélista)-templom. Kovácsi városrész harmadik egyháza, 1270-ben már említik. Pontos fekvése ismeretlen.49 30. Szent Lázárról nevezett keresztes templom, konvent és ispotály. A XII. században keletkezhetett, 1181-ben már említik, a királyi várostól D-re. Emlékét a XVIII-XIX. századig a "Lázár-domb" elnevezés (volt Sintér-ház, a Gáz-cseretelep mellett) tartotta fenn.50 31. Szűz Mária-templom és cisztercita monostor Esztergom "Szentmária-mező" nevű részén. Györffy György szerint a Táti és Dorogi út közötti sík vidéken feküdt. A Szentemágócs nemzetség alapította, a templom 1204-ben már fennállt.51 Maradványai eddig nem ismertek. 32. Szent Pál-templom. Esztergom déli, Szent Pál városrészének plébániatemploma, melyet első ízben 1236-ban említenek.52 Alapfalai és temetőjének sírjai a Kisduna közelében, a Labor-MIM üzem területén kerültek elő.53 33. Szent István vértanú temploma - a Szent Pál városrésztől D-re fekvő Szent István, vagy Széplak nevű városrészben. 1187-ben említik először.54 Maradványai a mai Boíjúmező térségében rejtőznek,55 ahol templomra utaló nyomok kerültek elő. 34. Szent András templom. Akorábban Abony-nak (Obon), a XII. századtól Szentkirálynak nevezett DK-i külváros első plébániatemploma, melynek maradványait és temetőjének 380 sírját a Szentkirályi-dűlőben tártuk fel. A templom Szent István idejében épült,56 a XIV. században már csak romjai álltak. 35. Szent István-templom keresztes konvent és ispotály. Szentkirály városrész névadója, melyet - talán korábbi templom helyén - II. Géza alapított (1150-1160 körül) Szent István király keresztes kanonok-rendje számára. A templom mellett Szent Elek és Szent Balázs-kápolnáit is említik. A konvent hiteles helyként működött. Háromhajós, kéttornyú templomának maradványait 1895-96-ban tárták fel.57 36. Szűz Mária-templom és kolostor az esztergomi szigeten. A bencés rendi apácakolostort és templomát a XI. században alapíthatták, bár első okleveles említése csak a XII. század közepéről ismeretes.58 Maradványait és a kolostor-kertben volt XI. századi temetkezési kápolna alapfalait Lovag Zsuzsa tárta fel,59 a hajóállomástól 200 méterre D-re. 134
