Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - I. Árpád-kor

37. A város DK-i határában emelkedő Borzhegy csúcsán (ahol az Árpád-kori Peszér nevű településrész terült el) Árpád-kori templomra és temetőre utaló nyomok kerültek elő. Peszér ismeretlen védőszentű templomáról írott forrást nem ismerünk.

38. Egy 1548. évi tanúkihallgatás során említik a városon kívül, a szántóföldek között álló Krisztus teste, vagy "zenth wer" kápolnát, melynek sem helyét, sem építésének idejét nem ismerjük.60

A középkori város szorosan egymáshoz tapadó városrészeiben tehát összesen 38 templomról és 11 kolostorról, konventről, lovagházról ismerünk adatokat, s ezek közül 19-et sikerült már megtalálni, azonosítani. A biztosan meghatározott templomhelyek további segítséget nyújtanak más romok, alapfalak meghatározásához, s így fokozatosan rajzolódik ki előttünk az elpusztult város képe.

Könnyebb a helyzet az egykor a városhoz tartozó, de attól kissé távolabb eső településrészek és templomaik azonosításával. A fentieken túl ilyen külső területeken (de jelenleg is a város határában) további 5 templom létezéséről tudunk.

A VÁROSTÓL TÁVOLABB FEKVŐ, DE ESZTERGOMHOZ TARTOZÓ (A VÁROS MAI HATÁRÁBAN KERESENDŐ) TEMPLOMOK

39. Szent Kozma-Damján-templom a várostól É-ra fekvő Zamárd faluban. A valószínűleg XI. századi eredetű templomot 1292-ben említik először.61

40. Szent Margit temploma a várostól D-re fekvő Bille-nevű földön állt. 1272-től többször említik, pontos helyét nem ismerjük.62

41. Szent Tamás-templom a várostól DNy-ra, a kenyérmezői patak mellett, Zsidód falu egyháza volt, amelyet a XIV. század elején leromboltak.63 Á félköríves szentélyű kis tempóm maradványait és temetőjének jelentős részét Molnár Erzsébet tárta fel.64

42. Szent Márton plébánia-templom a város határában, DK-re volt Bajon, település helyén (a volt szovjet lőtér területén) keresendő. írott emlékét 1396-ból ismerjük.65

43. Ismeretlen védőszentű, Árpád-kori kis templom maradványait tárta fel 1892-ben Knauz Nándor az elpusztult Ákospalota település helyén a város határában.66

Azt hiszem, hogy a fenti, szűkszavú felsorolás is döbbenetes képet ad arról a pusztulásról, amely a török háborúk idején érte városunkat - és Esztergom csak egy volt sok elpusztult városunk közül! Ha a puszta számadatok mögé odaképzeljük az intézményekben folyt életet, a kulturális-művészeti értékeket, és mindenekelőtt az embert, azt a népességet, amely fokozatosan pusztulva 150 éven át hadakozott, és nem ért rá a termelőerőket, kultúrát úgy fejleszteni, mint más népek békés körülmények között, - akkor érthetjük meg igazán, hogy mit vesztettünk, s hogy e veszteségek - sok szempontból - napjainkig hatnak.

JEGYZETEK

1. MES. I. 608., PÓR. 1909. 105.

2. PÓR. 1909. 9., 95-102.

3. PÓR. 1909. 36.

4. HORVÁTH 91-94.

5. GYÖRFFY. 1969. 220., MES I. 34-35.

6. Memoria 1856. 5., GEREVICH 161-162.

7. MES. III-XX. p., MATHES 53. §., Memoria 1856. 5-6.

8. HORVÁTH 106.

9. KNAUZ 156.

10. Memoria 1856. 7.

11. A Kápolnákra vonatkozó adatok: HORVÁTH 104-107.

12. DÉTSY 418.

13. HORVÁTH 101-107. L. itt a templom építéstörténetét.

14. GEREVICH 82-88.,

15. MES. II. 185. - "in promontorio Castri."

16. Horváth István ásatási dokumentációja az Esztergomi Balassa Múzeumban, a kápolna irodalmát lásd: HORVÁTH 105-107.

17. PÓR 1904. 198, HORVÁTH 121-122.

135