Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
A KIRÁLYI VÁROS TEMPLOMAI (4. kép) 8. Szent Lőrinc-templom. A királyi város É-i kapuja mellett állt, s a XI-XII. században a királyi udvarnokok temploma volt.20 Bár első említését csak 1202-ből ismerjük,21 biztos, hogy korábban is fennállt. Maradványai 1892-ben és 1986-ban kerültek elő. Az eredetileg patkó alakú szentélyes templomot a XIV. században gótikus stílusban átépítették, s ekkor háromhajóssá alakították. Feltárt alaprajzát ismerjük.22 Egy 1543. évi ábrázolás szerint egy tornya volt.23 9. Szent Miklós-templom. A királyi város piacterén, már 1156-ban említik,24 a város leggazdagabb plébániája. A körülötte volt temető kőkerítésének részleteit és több sírját feltártuk^^Sl-ben. 10. A ferencesek Segítő-Szűz Máriáról nevezett templomát és kolostorát 1224-ben alapították. A tatárjáráskor (1242) elpusztult templomot IV. Béla király építtette újjá. Idt temették fiát, Béla herceget (1269), majd Mária királynét és IV. Béla királyt is (1270). Díszes, vörösmárvány síremléküket többször említik.26 A Szent Adalbert-templom mellett a város második legnagyobb temploma volt, amely a régészeti adatok alapján valahol a mai ferences templom környékén állhatott.27 11. A ferencesek templomát Bél Mátyás egy 1730. évi feljegyzése alapján a belvárosi plébánia- templom táján keresték korábban. A templom kertjében 1979-1980-ban, majd a plébánia udvarán 1985-ben végzett feltárásaink alkalmával valóban megtaláltuk egy Árpád-kori eredetű templom maradványait, amelyet a középkori Szent Péter-templommal azonosítottunk, mivel (kicsiny) méretei miatt semmiképp nem lehetett a ferencesek temploma.28 Újabban talált adatok alapján lehetséges, hogy e rom-maradvány egy a ferencesek harmadrendjéhez tartozó kolostor temploma volt.29 12. Szent Márton-templom és domonkos kolostor. 1231-ben már fennállott. Korábban a városfalon kívüli Újfaluban kerestük maradványait,30 Györffy György kutatásai szerint azonban a királyi városban, a ferencesektől D-re állhatott, ahol (a Jókai és Eszperantó utca találkozásánál) kerültek is elő templomra utaló maradványok.31 13. Szent Kereszt-templom. Valószínűleg a johannita ispotályos keresztesek Szent Kereszt házának temploma, melyet plébániatemplomként is említenek. 1230-1534 között gyakran szerepel a mellette volt ispotállyal együtt. Valószínűleg ennek maradványait találtuk meg a Rác-templom melletti ásatásaink során, ahol Árpád-kori templom és kolostor részletei kerültek elő 1969-82 között.32 14. Mária-Magdolna plébániatemplom. 1264-ben már fennáll, pontos helyét nem ismerjük.33 15. Szent Egyed-templom - 1272-ben említik - valószínűleg a királyi város D-i felén állt.34 16. Szent Péter templom - 1294-től említik - a királyi város D-i felén fekhetett. 17. A Szent Péter-templom közelében állt a templomos lovagok rendháza, amely már 1216-ban feltűnik egy oklevélben. Pontos helye ismeretlen.35 18. Szent Jakab-templom - 1372-ben említik - pontos helye ismeretlen. 19. Zsinagóga. Az esztergomi zsidó hitközség és zsinagóga legkorábbi említését 1050-re teszik.36 A zsinagóga körül helyezkedett el a zsidó negyed (Contrata Judeorum). A királyi város D-i felében lehetett, pontos helye ismeretlen.37 A királyi város D-i felén több, templomra utaló nyom került elő. Komolyabb kutatás nélkül azonban ezek nem azonosíthatók a fenti templomokkal. A KÜLVÁROSOK TEMPLOMAI 20. Szent György prépostsági templom (a hasonló nevű É-i városrészben), a XII. században már fennállt. A XII. század végén Jób érsek társaskáptalanná alakítja (négy kanonokkal).38 A mai plébániatemplom a régi alapfalakon épült újjá a XVIII. században.39 21. Szent Ambrus-templom. Balogh Albin Libár (Libád) városrész (a Tanítóképző táján) plébániájának tartotta.*01331-ben említik először, pontos helye ismeretlen. 1457 és 1507 közötti időben Theophorius ünnepén a Szent Adalbert-székesegyházból körmeneteket vezettek ide.41 133
