Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

V. rész. Fúzióban a József Attila Megyei Könyvtárral, avagy: évente tízszer

támogatásokhoz hozzájuthatunk. A megyei önkormányzat, aNem- zeti Kulturális Alap és a József Attila Alapítvány értendő ezen. Sikerült megőrizni az olvasóközönségünket, nőtt az előfizetők száma és a terjesztők havonta több és több példányt rendelnek, ami igazán örvendetes. A lap nem volt veszélyben, és igazán jóleső érzés hallani az eltérő szellemi irányultságú vélekedők azonos, pozitív észrevételeit. Ebben az évben tértünk át az új formátumra, amelyik a mai követelményeknek minden vonatkozásban meg­felel.- A legfontosabb ebben az átalakításban - mondja Jász Attila költő -, hogy az előállítása nem kerül többe, mint a korábbiak. Meg tudtuk valósítani azt az ideális esetet, hogy a legrégibb embléma megőrzésével a legújabb formát produkáljuk.- Én mindvégig elleneztem - folytatta Monostori Imre illetve szkeptikus voltam. Aztán úgy a harmincadik gratulációt fogadván én is elhittem, hogy szép és jó az új külső és belső forma. Rendkívül jelentősnek tartom, hogy minden egyes megjelent pél­dány olvasóra talál. Ha esetleg van maradvány, szakszóval élve remittenda, ami ritkán közelíti meg a száz darabot, azokat is eljuttatjuk az olvasókhoz. Például kivisszük Erdélybe a magyar iskolákba. A száz forintosra tervezett eladási ár szimbolikus. Tipikus bürokrata nézőpont azt vizsgálni, hogy megtérül-e ebből az előállítás vagy sem. Ez egy kulturális szolgáltatás, olyan mint egy színház vagy egy könyvtár. Azoktól sem várja el senki, hogy anyagilag megtérüljön a tevékenységük, a profitról nem is szólva. Évtizedes múltú kapcsolatokkal- Tízszer jelenünk meg évente - mondja a főszerkesztő -, ez hat tavaszi és négy őszi számot jelent. így karácsony táján már tudjuk, hogy a hat tavaszinak mi alkotja majd a gerincét, mik lesznek a fő blokkjai, témái, milyen nevek köré csoportosulnak majd ezek a számok. Nagyjából két hónapos előretartással dolgozunk, anya­gunk van bőséggel.- A munkamenet többnyire kialakult formát követ - veszi át a szót Jász Attila. - Valamelyikünkben megfogalmazódik egy ötlet­csíra, amin aztán elindulunk, hajónak, izgalmasnak ítéljük meg. Megbeszéljük, hogy kik jöhetnek számításba s megpróbáljuk ösz- szerendezni az egészet. A legjobb kéziratok általában azok közül kerülnek ki, amelyeket úgy kérünk. Ez persze nem egy megvál­toztathatatlan rituálé, előfordul, hogy egy kapott kézirat indít el 309

Next

/
Oldalképek
Tartalom