Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
III. Esztergom: A fürdőváros
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA A TURIZMUSFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN A Mária Valéria híd hatása A Mária Valéria híd újjáépítésével a fenti rendszer gyökeresen változott meg: Esztergom nyitott várossá lett, ahova utak vezetnek, ahol több időt is el lehet tölteni, s nem utolsó sorban maga a híd is látványossággá vált. A város geopolitikai helyzete idegen- forgalmi szempontból is megváltozott. A híd átadása óta Esztergom jóval nagyobb súlyú tagja a Dunakanyarnak, és központja lett egy határon átívelő (helyreállt) kisrégiónak is. Párkány és Esztergom városok egymást kiegészítő kínálatukkal képesek hosz- szabb távon is itt marasztalni a vendégeket. A hídon az elmúlt évben átkelt több mint 5,5 millió ember szintén a két város iránti érdeklődés megnövekedésére utal. A „hídturizmusnak” köszönhetően Esztergomba látogató vendégek tartózkodási ideje is jelentősen megnőtt. Nyilvánvaló, hogy Esztergom ma önállóan nem képes tartósan itt marasztalni a vendégeket, és ezen a helyzeten a termálfürdő is csak részben segített (jóllehet, a fürdővendégek már egy-egy napot töltenek nálunk, a korábbi 2-2 óra helyett): a fejlesztések másik pillére a kezdeményező térségi politika kell, hogy legyen. Jobb megközelíthetőség A város idegenforgalmi helyzetét alapvetően befolyásoló, az európai közlekedési rendszerben számunkra előnyös helyzetet teremtő híd hatásai várhatóan továbbgyűrűznek majd. Szükség lesz az Esztergomot Budapesttel összekötő út- és vasútvonalak fejlesztésére. Az új nyomvonalú Mio-es gyorsforgalmi út megépítése és a vasútvonal korszerűsítése, elővárosi vonatok beindítása könnyebben megközelíthetővé teszi városunkat, ezáltal növelve idegenforgalmi vonzerejét, egyben megteremtve a lehetőséget az önálló, Budapesttől „független” termékkínálat kialakítására. Ezt segíti elő az a fejlemény is, hogy Esztergom vonzáskörzete északi irányban jelentősen kibővült. A vízi elérhetőséget fogja javítani a két új személyhajó-kikötő a Nagy-Dunán és a Kis-Duna torkolatában megvalósítani tervezett jachtkikötő. Mind a megközelíthetőséget, mind az idegenforgalmi kínálatot javíthatja a fejlesztésre javasolt esztergomi repülőtér is. A tömegközlekedés feltételeinek javítása Részben a turizmus igényeit is kielégítő fejlesztések várhatóak a közeljövőben a tömegközlekedés terén. A már említett elővárosi vonatjáratok mellett ide sorolhatjuk az autóbusz-pályaudvar elköltöztetését, ami a járatok útvonalában is változásokat fog előidézni. A helyi járatok a kisvonathoz hasonló funkciókat is elláthatnának: megfelelő tájékoztatási rendszer és egyfajta helyi kártya segítségével elérhető, hogy az ide látogató turisták igénybe vehessék az új szisztéma szerint közlekedő helyi járatokat, amelyeken a város (és akár Párkány) többi látnivalóját is megközelíthetik. ■ 9. o. ESZTERGOM: BUDAPEST ÉSZAKI " KAPUJA A régió hídja m 99.0. A fejlesztések zászlóshajója: új termálfürdő a szigeten m 28. 0. ESZTERGOM: BUDAPEST ÉSZAKI KAPUJA Elővárosi vasút m 30. 0. ESZTERGOM: BUDAPEST ÉSZAKI KAPUJA Az üdülőhajók fogadásához szükséges feltételek javítása ■ 31. o. ESZTERGOM: BUDAPEST ÉSZAKI KAPUJA Jachtkikötő a Kis-Dunán m 35. 0. ESZTERGOM: HU KAPUST ÉSZAKI KAPUJA Basincss-repülőtéá j 1 25.1). ESZTTRGí !.VÍ: HU KAP ESI' ÉSZAKI KAPUJA Infrastrukturális fejlesztések fl 83
