Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
III. Esztergom: A fürdőváros
A belső úthálózat reformja A városi úthálózat reformja nem csak a helyiek érdekeit szolgálja. A városon belüli közlekedés feltételeinek javulása otthonosabbá, vendégmarasztalóvá teszi Esztergomot. Az esztétikus kialakítás, a föld színe alatti és a felszín feletti parkolók építése, valamint a belső úthálózat fejlesztése egyben a további turisztikailag értékes látnivalók megközelítését is elősegíti. A VÁROSKÉP REHABILITÁCIÓJA Új városszépítési és idegenforgalmi koncepció Ha valaki 1998-ban a szigeten tett egy sétát, lehangoló kép fogadta. A Bottyán hídon áthaladva bal kézről egy leégett csárda, jobbról egy egykori autószerelő műhely és egy bútorbolt (diszkó) romjai fogadták. Kissé tovább haladva egy leégett presszó, egy elhanyagolt játszótér, majd egy romos gyárépület következett. Emellett egy időről időre újrainduló nyilvánosház és az egykori vámszedőház gondozatlan épülete állt. A séta a Mária Valéria híd csonkján érhetett véget. Összességében a sziget egy háborús pusztítás képét idézhette fel az erre járókban. Minthogy a város külső megjelenésével kapcsolatban sem felvállalt fejlesztési elképzelések nem léteztek, sem a város szerkezetével kapcsolatban nem született használható rendezési terv, ez a szélsőségesen lepusztult kép valamilyen szinten egész Esztergomra jellemző volt. Az új évezred első napjaitól gyökeres változások figyelhetőek meg e téren: sorra szépülnek meg a város egyes részei, fokozatosan eltűnnek a városképi (és így idegen- forgalmi) szempontból kártékony romok. Emellett ma már létezik egy koncepció is a turisztikailag hasznosítható városrészek rehabilitációjára, fejlesztésére vonatkozóan. E koncepciónak megfelelően a várba érkező turista nem áll meg a Bazilikánál, hanem besétál a belvárosba. Útja során változatos programokkal, megújult városrészekkel fogadjuk, miközben megelevenedik a múlt: a látogató egy időutazáson vehet részt, melynek keretében az Árpád-házi királyok várából, az egykori fővárosból elindulva a török uralom korszakát megelevenítő műemlékek során keresztül az újjászülető barokk kisvárosi főtérig érkezik. A sétát a két történelmi helyszín között a „zöld” Prímás-sziget és a Szent Tamás-hegy mediterrán miliője teszi változatossá. Előbbi útvonalon pihentető zöldterületek (az Erzsébet park, a szigeti sétányok és az arborétum), gyógyító fürdők (az új élményfürdő, a mai Szent István fürdő, a helyreállított törökfürdő a Mattyasovszky-bástyával vagy épp a tisztított Kis-Duna-ág), és a város festői fekvéséhez idomuló, egyedi művészeti kincseket bemutató múzeumegyüttes várja a látogatót. Az új városi múzeumi koncepció az időutazásnak is tekinthető városnézés programjához illeszkedik. 84
