Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

I. Esztergom: Budapest Északi kapuja

A TERVEKHEZ ILLŐ KORSZERŰ BELSŐ ÚTHÁLÓZAT A bánomi áttörés A formálódó regionáliscentrum-szerep nemcsak a város külső közúti kapcsolatainak újragondolását sürgette. Az európai színvonaltól messze elmaradó belső útrendszerünk is megújításra szorult. A legsúlyosabb probléma, mely városi fórumokon évtizedek óta meghatározó téma volt: az egytengelyes szerkezet feloldása. Esztergom körül, a város földrajzi adottságaiból kifolyólag nem építhető külső elkerülő gyűrű: egyik oldalon meredek hegyoldalak, másik oldalon a Duna határolja. A tehermentesítő útvonalakat ezért a lakott területen belül kellett kijelölni. Ezt az is indokolttá tette, hogy a korábbi egyetlen tengelyen, a Kossuth utca-Fürdő Szálló- Dobozi utca útvonalon elhaladó napi 12 500 jármű döntő többsége helyi érdekeltségű volt. Ez az adat országos szinten is kiemelkedőnek számít, általában csak főútvonalak rendelkeznek ilyen mutatókkal. Balesetek idején, csúcsforgalmi időszakokban a köz­ponti szakaszon bedugult a város, a közlekedés kis utcákra terelődött, majd ezeken is elakadt. A gondok megoldására évtizedek óta újra és újra felmerült az ún. „bánomi át­törés” gondolata. Az elképzelés lényege egy a Dobogókői úttól a Petőfi utcán, a Köl­csey utcán, majd az egykori kályhagyár északi oldalán végigfutó, a Kucklánder-hegy mellett a Bánomi útba csatlakozó alternatív belső útvonal volt, mely (az előzetes becslések szerint) a főúton bonyolódó forgalomnak közel felét át tudta volna vállalni. A belvárost tehermentesítő, és ezáltal környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb helyzetbe hozó beruházás 1999-ben még a távoli jövő tervének tűnt. A Mária Valéria híd megépítésével párhuzamosan sikerült elérnünk, hogy a közlekedési tárca is magáévá tegye a város legégetőbb közlekedési problémáját. Az országban egyedülálló módon a minisztérium hozzájárult egy belső városi út tervez­tetéséhez (6 millió forinttal) és megépítéséhez (a több mint egymilliárdos beruházás költségeinek felét vállalva). A szintén a már az új kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetően 2003 nyarára elkészült a tehermentesítő út középső és egyben leg­fontosabb szakasza (a Vízügyi Múzeumtól a pilismaróti vámig). A bánomi áttörés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Bástya áruház környékén megszűnt a korábban tapasztalt zsúfoltság, a forgalom közel fele áttevő­dött az új útvonalra. A második tengely második és harmadik üteme Az út további fejlesztése nem állt le. Idén elkészülnek a Petőfi utca és a Vízügyi mú­zeum közötti szakasz tervei, és sor kerül két ingatlan (20 millió forint értékű) ki­sajátítására. 2007-ben a második ütem keretében megépítjük az említett útszakasz kétirányú forgalmat is lehetővé tévő újabb szakaszát a Szent István kápolna és a kórház között. Erre a szakaszra 98 millió forintot terveztünk be a 2007-es költség­vetés-előirányzatba. 2010-re harmadik ütemben a teljes második tengely kiépülhet a TESCO áruházig, ami a város lakhatósága és a közlekedési viszonyok javulása szem­pontjából meghatározó lépés. VÁ/ OSI X ’ ESZTtkGOl-! i 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom