Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
Ehhez még uránunk is van. A fűtőelemek anyagát Baranya földje, ha nem is tálcán kínálja, de megadta nekünk. És ráépült egy iparág. Sok ezer ember speciális tudásával. De a gazdasági, politikai rövidlátás itt is más recept szerint akar főzni. Mert az uránpiac világszerte megtorpant. Csernobil réme nyomasztó, ezt senki sem vitatja. Mégis a legtisztább energia az atomenergia. Nyomában nem hull savas eső naponta, és az energiára szükség van. És ehhez husszútávú energiapolitikára. Amig ez nincs, még sejteni sem lehet, addig csak napi politika van. Krajcáros számlaegyenlegek. És még nem bizonyított, hogy a bányászat, ezen belül az uránbányászat botcsinálta vállalkozás. Természetesen torz hajtásaitól meg kell szabadulnia. És ha netán tényleg annak bizonyulna, a számlát ki fizeti? Az egész országból idecsábított munkások, technikusok, mérnökök tömege? Akik gondját Tiborc szavaival a Kormányzat bár szívére veszi, vállára venni nem bolond? Ez ünnepi napon bizony nem a múlt dicsőségét kell fényesebbre suvickolni. De ihlető erőt kell meríteni belőle. Hiszen a nemzet sorsa gazdaságán nyugszik. Ebből nehéz terhet visel a bányászat is. Értelem és akarat, ha szorgalommal párosul, úrrá tud lenni a nyomsztó terheken. De ezt is meg kéne próbálni végre. Itt is, nálunk is. Ezt sugallja a történelem, ezt parancsolja a magyar bányászat évezredes múltja. Nagy tett volt egy új iparágat megteremteni, de még nagyobb a krízisen átjuttatni, ha nem akarunk idő előtt múzeumba kerülni. Persze segítség is kell hozzá és előrelátó korszerű nemzet-gazdaság. Mit tehetek még hozzá? Legyünk rajta. Ehhez kívánok Mindnyájunknak Jó szerencsét! 293
