Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
Ezért tudatosan visszatért a nemzetközi nevezékekhez és a könenyből ismét hidrogén, az élenyből oxigén lett. Huszonöt évi anyaggyűjtés után 1897/98-ban jelent meg összefoglaló reprezentatív müvének első kötete a Kísérleti Chémia elemei, majd 1906-ban a második kötet. A mű valóban reprezentatív és rendkívül modern munka volt. Ha nem magyarul, hanem valamely világnyelven jelenik meg, a nemzetközi kémia történetben is előkelő helyet kapott volna. A könyv az általános és szervetlen kémiát foglalja össze a kor legmodernebb ismereteivel. Korszerű fizikai-kémiai magyarázataira kevés példa akadt a nemzetközi szakirodalomban is. A tételek, a jelenségek a kísérletek magyarázataira szolgálnak. Az elmélet és a kísérlet egységét kiváló érzékkel tudta összhangban tartani, ami ma is példamutató lehet. A könyv nemcsak korának átlagos színvonalát meghaladó alapos elméleti munka volt, hanem gazdag adattárral rendlkező. jól használható kézikönyv is. Ellenőrzött, megbízható adatai még gyakran ma is elfogadhatóak. A tudományt fejlődésében helyezte el. Világos fogalmazású. kísérleti tényékhez szigorúan ragaszkodó, de helyenként előremutató hipotéziseknek is helyt ad. Beosztása a periódusos rendszert követi, de analógiákra alapozott tárgyalásmódjával a tanulást könnyítette meg. Hiszen ez is élete fő törekvését szolgálta, az önálló tudományos gondolkodás elsajátítását. „Azt mondták, hogy minden gyógyszerész és orvosnövendékből szaktudóst akarok nevelni, ahelyett, hogy praktikus igényekre fektetném a fúősúlyt. Törekvésem, hogy szoktassam őket a tudomány szellemében való tárgyilagos gondolkodásra. Úgy tartottam, hogy ez elérhető és gyakorlatra is életrevalóbb, mint a gyakorlatilag fontos tényeknek összehalmozása. amely ... csak felületes tudálékossághoz vezet." Ma sem lehetne jobban megfogalmazni. Ma sem lehet eleget hangsúlyozni. Ma is sok zavar forrása a tárgyilagos önálló tudományos gondolkodás mellőzése. De igen fontosnak tartotta a gyakorlati munkát. A rendszeres, módszeres laboratóriumi munkát. Maga is kiváló gyakorlati kísérletező is volt. Előadásait mindig nagy látogatottsággal tartotta, ha hangja nem is volt erős, de „mégis uralkodott hallgatóin, mert előadásának biztonsága még a fegyelmezetlenségre hajlandókat is megillette" emlékezik mesterére Ilosvay Lajos. Mint szaktudós és kutató, mint író és előadó professzor az egyetemen és a tudományos életben, a tudomány szervezésben, továbbmenve a kulturális élet számos más területére is nagy befolyással és hosszú évtizedekre ható szellemi örökséggel járult hozzá, a korszerű tudományos ismeretekre alapozott, alkotó módon gondolkodó orvos, gyógyszerész, vegyész generációk szellemi arculatának kialakulásához. Hogy bepillantást nyerjünk a múlt századi Magyarország tudományos, kulturális életében döntő szerepet játszó magyar nyelviség és a külföld, a művelt nyugat viszonyára. Hogy a tudományszervező Than közéleti tevékenységére és ezzel betöltött nemzeti kulturális missziójára is ráérezhessünk. egy kis esszéjéből hagy idézzek: „Fiatal tanár koromban látogatást tettem báró Justus Liebignél...Beszélgetés közben azt kérdezte tőlem, miféle nyelven tartom előadásaimat? Midőn erre azt feleltem, hogy ... magyarul... hogyan lehetséges ez, hiszen a magyar nyelv nézete szerint nem elég művelt arra. hogy a tudomány elvont fogalmait és gondolatmenetének finom árnyalatait szabatosan ki lehetne rajta fejezni. E nyilatkozat ... nem kis megütközést keltett bennem, ... 289
