Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
A kiváló vegyész Irinyi János a márciusi ifjak 12 pontjának szerzője, a szabadságharc őrnagya, a nagyváradi lőporgyár vezetője, szintén nem jöhetett számításba. Az egyetemi katedrát már korábban pályázó Görgei Artúrról nem is beszélve. Pedig nagy vesztesége a magyar vegyészeinek, hogy a két kiváló képességű magyar vegyész elkallódott a magyar kémiai tudomány számára. Görgeiről írta Than: „ha személyes szerencséjére a tudományos pályán maradhat, később, mint búvár és egyetemi tanár egyikévé lett volna a legkiválóbb szaktudósoknak...” Ilyen körülmények között került sor Than Károly megbízatására. Az óbecsei születésű Than kitünően beszélt magyarul. Bár mint fiatal siheder, tüzérinasként harcolt a szabadságharcban, sőt meg is sebesült. Ez nyilván bocsánatos bűnnek számított. Az aligha „schwarz-gelb” egyetemi ifjúság számára pedig inkább elfogdhatóvá tette. Kémiai tudását és szakmai buzgalmát pedig nem kisebb személyek bizonyították, mint volt bécsi professzora Redtenbacher és az akkor már elismert nevű Bunsen. A távozó Wertheim is őt ajánlotta utódjául. így az egyetem tanácsa a szintén pályázó Schenek István és Say Móricz ellenében 1860. okóber 25-el a kémia nyilvános rendkívüli tanárának nevezte ki. A választás mindenképpen sikeres volt. Thannal olyan egyéniség került a magyar kémiai tudomány vezető posztjára, aki tudott élni a lehetőségeivel, tudása, képességei és szakma szeretete hosszú életpályája során meghatározó volt, fél évszázad hazai vegyészetének fejlődésére. Sőt a magyar vegyészet vezető egyéniségei talán Wartha Vince kivételével, valamennyien tanítványai közül kerültek ki. Than patikus-inas korától kísérletező vegyész. Bécsi tanulmányai során - az időközben Prágából Bécsbe helyezett Redtenbacher laboratóriumában dolgozhatott, aki kedvelte a törekvő, kiemelkedő képességű Thant, sőt 1000 frt-os ösztöndíjat is szerzett neki, hogy Heidelbergben gyarapíthassa ismereteit Bunsen mellett. Bécsbe viszzatérve 1859-ben kinevezték a kémiai tanszékre tanársegédnek. 1860-ban pedig gyógyszerészeti kémiai és analitikai kémiai magántanári előadások tartására kapott jogot. A vázolt előzmények után, 1908-ban bekövetkezett haláláig, szüntelenül a magyar tudományos élet, a kulturális felemelekedés, kiemelekedő egyénisége, tevékeny szervezője. A természattudományok fejlődésében és a tudományos gondolkodásban nagy szerepet játszó Természettudományi Társulatnak hosszú ideig elnöke. A Természettudományi Közlönyben rendszeresen megtaláljuk írásait. Erkölcsileg és cikkeivel is támogatja a Kolozsvárott indított első magyar nyelvű kémiai tudományos folyóiratot a „Vegytani Lapokat”. Annak megszűntével a ma is élő Magyar Kémiai Folyóirat megszületésénél bábáskodott. A magyar kémiai irodalom számára örökbecsüek azok a mellékletként kiadott önálló kötetetek, amelyek többnyire egy-egy szakterület legelső magyar nyelvű összefoglalói voltak. Az első kötetet Than írta 1895-ben „A qualitativ chémiai analysis” címen. Than kinevezésekor még a Schuster-Irinyi-Nendtwich munkásságából kialakult megmegyarított kémiai műnyelv volt használatban. Ez a 48-as eszméknek megfelelt. A világjárt Than az internacionális nevezéktan előnyeiről meggyőződhetett. A kiegyezés után nem is volt szükség a magyar nyelv különleges támogatására. 288
