Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
1. Előadás Than Károly emlékére Elhangzott 1984. november 29-én a Than Károly emlékülésen. A magyar és a magyarországi vegyészet, elsősorban empíriákon alapuló gyakorlata, a korai középkor óta. jelentős ércbányászattal, a nemes és színes fémek előállításával európai színvonalon állott. Sőt gyakran meghatározója volt. Az Anjouk óta vert aranyforint európai értékmérő és állandó aranytartalmánál fogva elismert fizetőeszköz volt. Ez pedig kémiai ismeretek nélkül aligha volt valóra váltható. A kémiai tudományok művelése a Selmecbányái Bányászati Akadémia 18. századi működése során is maradandót alkotott. Igaz létrejöttekor az össz-monarchia érdekében Európa legjobb szakembereinek adót katedrát, de jelentékeny számú magyar diákot képezett ki a kor színvponalán álló ismeretekkel a bányászat, ércfeldolgozó iparágak, a kohászat, fémvizsgálat, pénzverés területeire. Hosszú évszázadokig az orvosképzés szinte az egyetlen, amely Európaszerte kémiát oktatott. A hazai orvosok nagy része külföldön tanult, és jelentős szerepet játszott a magyar kémia fejlődésében. Az első egyetemi rangú orvosképző 1770-től a nagyszombati egyetem, és Pestre helyezésével még mindig az egyetlen egyetem, ahol kémiai tanszék működött. A Selmeci akadémia oktatási nyelve német, a pesti egyetemé latin. Ez még bizonyos mértékig magyar szembenállást jelentett a németesítési törekvésekkel. A reformkori gazdasági és politikai események, majd a kiegyezés, a vegyészeti tudomány fejlődésérei is hatottak. Winterl halála, 1809 után a pécsi születésű Schuster János lett a kémia professzora, akit kortársai ’’élő enciklopédiának” tituláltak. 1838-ban bekövetkezett haláláig az orvosokat, és gyógyszerészeket tanítja a kémiáüra. Utódja az osztrák Sangaletti. akinek a 48-as márciusi forradalom után át kellett adnia a helyét magyarul tudó professzornak. Külön érdekesség, hogy Görgei Artúr is pályázott a helyére, épp akkor utasította vissza a lembergi egyetem kémia tanársegédi kinevezését. Görgei kémiát Prágában tanult és a laurinsav felfedezésével a kémia történetbe is beírta a nevét. De Nendtvich Károly a József nádor ipartanoda szintén pécsi származású tanára kapta meg a katedrát és ő tartott 1848-ban először, magyar nyelvű kémia előadást, magyar egyetemen. A szabadságharc bukása után Nendtvichnek meg kellett válnia a katedrától, újra Sangaletti került a tanszék élére. Az egyetemet bécsnek rendelték alá, a tanítási nyelv német lett. A kémia tanszéket az orvos karról a bölcsész-karhoz csatolták, ezzel az önálló vegyészképzésnek adva lehetőséget. 1853-ban Sangaletti nyugalomba vonulásával a szintén osztrák Wertheim-et nevezték ki. aki bár nem sok eredménnyel, de erőfeszítéseket tett a zsúfolt, szegényes felszerelésű kémiai intézet fejlesztésére. Ekkor a pesti egyetemen viszonylag kevés magyar diák tanult. Inklább Bécsbe mentek, ha már németül kellet tanulniuk, ott kedvezőbb feltételek is voltak minden vonatkozásban. 1860-ban az októberi diploma a kiegyezés útját egyengette. Visszaállították az egyetem autonómiáját, engedélyezték újra a magyar nyelvű oktatást. Wertheimet, aki nem tudott magyarul Grázba helyezték. Új vezető kellett, aki szalonképes Bécs számára, az egyetemnek is megfelel és magyaul is tud. Nendtwich újra nem jött számításba, mivel politikaiig exponálta magát és a korabeloi hatósági jellemzés szerint „tehetséges, és éppen ezért annál veszedelmesebb egyén...” 287
