Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
Változatlanul semmi érdemlegeset nem mondtak, csak a legenda felszínen tartása volt a legfontosabb. Szívesen emlegették és igyekeztek elhitetni, hogy nemzeti kincsünk az urán. amit az oroszok el akartak tőlünk suttyomban vinni. Nyilvánvaló ostobaság az az állítás, hogy Európa egyetlen jelentős lelőhelye nálunk van. hiszen a szászországi és cseh uránércek bányászata már évszázados múltra tekint vissza. Persze a Szovjetunió erre is igyekezett rátenni a kezét. Az NDK területén lévő uránbányák és feldolgozó üzemek Wismut álnéven bejegyzett szovjet igazgatású szovjet-német cég a magyar termelésnek legalább a 10-szeresét adták. A cseh uránipar is többszöröse volt a miénknek és nagyobb területen is fordult elő. Sőt Bulgáriában is megtalálták a stratégiai fontosságú ércet és megkezdték a kitermelését. Mi az igazság a magyar uránium kincs körül? Hónapokon át suttogva, ma már nyíltam és szabadon beszél az egész ország a magyar urániumkincsről, nemzeti vagyonunk egyik legszámottevőbb tételéről. A Baranya megyei nrániumbánya legendás hírnévre tett szert s a forradalom legforróbb napjaiban sem feledkezett meg a közvélemény a kővágószöllősi Jakab hegy kincséről. A Magyar Világ munkatársa kérdéssel fordult M a u r i t z Béla professzorhoz, a Földtani Intézet európai hírű geológusához, akit az elmúlt években megfosztottak katedrájától, de továbbra is mint egyszerű geológus szolgálta a magyar tudományt. Mau- ritx professzor így beszélt a magyar uránlnmleletről: — A magyar tudományon élet voltaképpen keveset tud az urániumbányáról, azt 1* másodkézből, illetve Illegális úton szerzett értesülések alapján. Kővá- g ósző Hőst ugyanis szinte légmentesen elzárva tartották, ott esak szovjet. Illetve a Szovjetunióban végzett magyar tudósok dolgoztak. Bármilyen furcsa, de a magyar geológusok csak titokban kicsempészett anyagokon végezhettek vizsgálatokat. Magam Is így jutottam egy homokkő darabhoz, amely a földtani ókorból való. A kőzet cementált homok- szemcsékből álL Mlkroszkóplkns vizsgálat egyáltalán nem mutat ki benne urániumot, ami arra utal, hogy nem a kőzetalkotó homok, hanem a cementálő anyag tartalmazza az urániumot. Az elemzés szerint a magyar uránium 0,3 százalékos arányban fordul elő a jakab- hegyi homokkőzetben. Az eloszlás azonban változó. Ez a százalékarány Igen magas. A Belgakongóban, a kanadai Nagymedve tó mellett és a turkcsztánl Csujaman környékén fordul csak elő hasonló értékű urániumlelet. A legújabb kutatások szerint a Balaton északi partján, a vörös homokkőzet szintén urániumot tartalmaz. A magyar uránium ma már megnyugtató módon, a magyar forradalmi munkásság őrizetében van s arra vár, hogy tiszta nemzetközi kereskedelmi szerződések révén szolgálja gazdasági felemelkedésünket. Az uránium jövője beláthatatlan. Tekintve, hogy Európában az egyetlen Jelentős lelőhely Magyarországon van, az európai atomenergia Ipar legfontosabb bázisa lehet. Az atommáglyák üzemeltetéséhez, az atomenergia Ipar kiépítéséhez nagymennyiségű urániumén; szükséges. A világpiaci ár rendkívül magas. Amennyiben a magyar uráninmérc kiaknázása nemzeti feladatként teljes erővel megindul, a magyar urániumén; úgyszólván versenytárs nélkül áll az európai piacon a hazánk gazdasági újjáépítésének, a nemzeti Jólét emelésének leghatalmasabb kiindulópontja lehet« • Az Uránérc Bányavállalat Tervező Iroda dolgozói üzenik a dolgozó magyar népnek megnyugtatásul: A magyar nránérctermelésre vonatkozó adatok és tervek a vállalat őrizete alatt állanak. Ezen adatok birtokában a vállalat dolgozói az uránérctermelést folytatni tudják« Magyar Világ, 1956. november 2. 2 159
