Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)
A mázakhoz használatos anyagok szerint is több különböző elnevezésű csoportjuk van. (Ólommázas, sómázas, ónmázas). Különleges csoprtjuk a legtisztább agyagból a kaolinból készült termék a porcelán. Kiemelhetők a tüzeléshez készült agyagipari termékeket, (kremencék, kályhák, cserépkályhák). Ezek tulajdonképpen építőanyagok, de kezdetben ez is fazekasárú volt, csak később sajtolták mintába a csempéket, de gyakran még ezt is a fazekas építette kályhává. Az agyag már a beláthatatlan őskor óta a művészetnek is fontos anyaga lett. Amióta az ember megtelepedett a Duna által körülölelt dombos tájon, a mai Esztergom területén, mindig gyúrta az agyagot, és minden korban készítettek itt kerámiát. Étkezéshez fazekat és edényeket. Építkezéshez téglát. Az itteni kerámia müvesség csaknem minden korban elsősoban saját szükségletre készített. Nincsen arról tudomásunk, hogy a kályhák kivételével nagyobb területet elláttak volna. Az előkerült cserép leletek, beleértve a régi kályhacsempéket is többségükben helyi mesterek munkái voltak. A honfoglalás előtti kerámiával csak érintőlegesen foglalkozunk. Nem volna célszerű az itt és a környéken talált edényeket és edénytörmelék tömeget az újkőkortól a magyarok bejöveteléig esztergomiként besorolni. Pedig a Neszmély, Dunaalmás kömyén talált mészbetétes edények a mészbetétes kerámia „Esztergomi csoportja” nevet viselik. Az itteni kelta település fazekasközpont lehetett. A városban számos helyen, és Szentgyörgymezőn több égető kemencét talátak.1 Azt is érdemes megemlíteni, hogy a római korból előkerült nagyszámú kerámia leletek közt is van bőségesen helyi készítésű. A Duna Múzeum épülete mellett, a Várhegy északi bástyája alatt Szentgyörgymezőn2 is római kori cserépégető kemencéket tártak fel. A Balassa Bálint Múzeum a közelmúltban Vízivároson létrehozta Látványraktárát, amelynek a tárlójáról készült felvételen jól látszik, hogy ezekből a régi kerámiákból összeválogatott néhány darab is, milyen káprázatos változatosságot és mennyiséget jelent. A Látványraktár régi kerámiái 1 Horváth István: Régészeti kutatás Esztergomban www.imk.hu/uitbrras/950102.htm Szöllőssi Szilvia: Egy kelta edényégető műhely működése a régészeti leletek tanulságai alapján. Első Század, 2008. l.sz. 325-374 2 Esti Hírlap, 1976. február 26. 4
