Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)

A legkorábbi anyag, amellyel foglalkozunk, az Árpád-kor készítményeiből mutat ízelítőként egy edényt, amelyet minden bizonnyal a helyi fazekasipar állított elő. Edényeiket ekkor még többnyire hurkatechnikával rakták fel, amelyet utána már kézi korongon zártak össze, simítottak le és igazítottak ki.

László Gyula professzor a kiváló grafikus és régész így álmodta meg a kor fazekas mesterét.'

Kézi korongon dolgozó fazekas

Az alább látható, talán XIII. századi cserépfazék is ebből az időből való, ennek a technikának őrzi a nyomait. Esztergomban kábelárok ásása közben került elő, aligha van okunk feltételezni, hogy nem helyi mester munkája. Bár törött volt, nyilván ezért kerülhetett a földbe annak idején, de szinte hiánytalan. A korban gyakran használatos fenékbélyeg nincsen rajta. Ettől persze ugyanolyan fazék.

Mérete: a perem külső átmérője 13 cm, magassága 14,4 cm.

A kor jellegzetes terméke. Hasonló edényeket a városban másutt is, Szentkirály területén és a tágabb környéken bőven találtak. 3

Esztergomban talált edény /szerző gyűjteményéből, továbbiakban: sz.gy./

3 László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról. Móra Könyvkiadó, Budapest. 1982. 60. old (részlet)

5