Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)

\\f\h'Ai ■ ’ / >?l U

let' 1 V I. i V*' !

t.;i /it i j1 dm la )i

A kályhacsempe mesterjegye

Magyary csempe egész felülete

A Magyary család esztergomi nevezetesség volt. A cserépkályháik nem csak helyben találtak gazdát, az országban másutt is el tudták adni őket. A győri múzeum kályhagyüjteményében is van néhány szép összeállított példány, amelyek nyilván Magyary József ottani műhelyében készültek és győri lakásokból kerültek a múzeumba.

Gyermekkoromban még esztergomi szólás volt, hogy „olyan buta vagy, mint Magyary szamara.” A csökönyös csacsi hajdan a fazekas kocsiját húzta a Széchenyi téri kirakodáshoz. Az Esztergomi Iparegyesület jegyzőkönyveiből kiragadtunk néhány adatot, amely a fazekasságra és a Magyaryakra vonatkozik.

Az idősebb Magyary László (1827-1889) 1879-ben lett tag, de 1880. március 7-én már alelnökké választották. 1882-ben két tanulóját 17 éves László fiát és Konte István fazekastanulókat szabadították fel. Mint a korábbi ábrán látható, József fiát 1877. augusztus 24-én, de akkor még nem volt tagja a testületnek, nem került a jegyzőkönyvbe. 1889 március 24-én Magyary Lászlót elöljárósági taggá választották. 1889. június 29-én meghalt.

1891. április 12-én elöljárósági taggá választották a következő Magyary Lászlót.

1895 december 7-én az iparostanonc iskola látogatója című tisztségre jelölték.

1897-ben Frey Ferenc esztergomi képviselővel látogatást tett báró Dániel Ernő kereskedelmi miniszternél Budapesten, az ipartestület keretében alakítandó nyugdíjintézet ügyében.

1919. május 5-én elöljárói ülésen Magyary László volt elnök gyászbeszédét Neményi Károly mondta el.27

27 Az Esztergomi egyesült ipartársulat ügyeire vonatkozó főbb jegyzőkönyv 1841-1884., 1889-1893., 1894- 1898., Esztergom sz. kir. város ipartestületének jegyzőkönyvei 1903-1926. Esztergomi Levéltár.

22