Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)

Itt nyugszik

MagvarvLaszla

I&6S wn 2 V -1919 apr.f?. es felesege

SlNK\ JULIA

fSG9 - IS2**. J

*■- «.V'

Magyary László síremléke Szerző felvétele 1969-ből

A Magyary síremlék is a belvárosi temetőben van. Vértes Zoárd nagy tisztelettel adózik a Magyary családnak, akik ,,Egetőkemencékben merevítik, edzik a formába dolgozott esetlen agyagot. Fazekasmesterséggel kezdődő iparukat idővel jelentékenyebb iparággá fejleszti szorgalmuk, hozzáértésük... Itt a városban, a környéken fogalommá válnak a Magyary kályhák. ”28

Téglagyártás

A téglagyártás is egyidős a város kialakulásával. A római korban is gyártottak a város területén téglát.29 2005-ben Szentgyörmezőn késő római korból származó téglaégetö kemencét tártak fel. Az itt talált téglákon QVADR1BVRASA és TERENTANIVUS felirat volt.30

A magyar középkori építkezések sem nélkülözték ezt építő anyagot. A középkori téglák előbukkannak a várban is, a városban is, Ákos palota is ezekből épült a Búbánat völgye felett. A török építkezések sem kizárólag bontott anyagot használtak. De a hódoltság idejének téglagyártása szinte teljesen ismeretlen.

A város visszafoglalása után a vár, katonai kézben maradt. 1761-ben kapta vissza az érsekég és a káptalan. A helyreállításához sok téglára volt szükség. Barkóczy Femenc érsek (1761- 1765) két „hatalmas” téglaégetőt építtetett a téglák gyártásához.31 Ez volt a prímási téglagyár kezdete.

28 Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpásai mellől. Esztergom, 1944. 316-321 old.

29 A római téglákat már szabvány szerint gyártották. Lydiai tégla 4x6 tenyér (29x43 cm), tetradorom 4x4 tenyér (29,6x29,6 cm), pentadorom 5x5 tenyér (37x37 cm)

30 Kelemen, H. Márta: Ein Spätrömischer Ziegelbrennofen aus Esztergom. Archaeologiai Értesitő, 136. (2014) 135-163

31 Dr. Gyarmati Lajos: Esztergom iparának története. Annales Strigoniensis, 1985. Esztergom ipartörténete. 32

23