Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)
A kisebb masinás fazék külső máza zöld, belül sárgás. Méretei: felső pereménél 12,7 cm, fenék átmérője 14,4 cm, magassága 12,4 cm. Térfogata szinte pontosan 1 liter, ezért már nem a régi fazekasok által is használ mérték szerint készült, hanem a méterrendszer átvétele és tényleges használatba vétele után.18 A masinás fazekak /sz.gy./ 1908-ban 10 fazekas dolgozott a városban.19 Az Eszteromi Iparlajstromban 1885-1928 között az alábbi kályhás és fazekas iparosok szerepelnek:-Bachmanszkyi Tivadar fazekas és kályhás, 1921. december 7-én megszűnt.-Fazekas István kályhás 1887.-Fenyvesi Sándor kályhás 1925.-Magyary Fászló kályhás 1889. 1921-ben megszűnt.-Magyary Fászló fazekas és kályhás 1920. 1927-ben megszűnt.-Magyary József kályhás és fazekas 1920.-Sztraka János kályhás 1926. 1946-ban megszűnt.-Maschl János kályhás 1926. 1946-ban megszűnt.-Täufer Gedeon fazekas 1885. 1949-ben megszűnt.-Tóth Pál kályhás 1902.-Weisz Mihály kályhás 1887. 1929-ben meghalt.-Weisz Mihályné fazekas 1899. 1949-ben megszűnt. A kályhacsempe gyártást és a fazekasárú készítést nem lehet teljesen szétválasztani. A fazkasok gyakran készítettek kályhacsempét, és ha kellett fel is rakták, de a kályhások is készítettek cserépedényeket. 18 A metrikus rendszert a magyar országgyűlés 1874-ben fogadta el és 1876. január 1-től vált a Monarchia egész területén érvényes mértékegységgé. Az ebből származtatott térfogat mértékegységek is. 19 Chyzer K.: A magyar agyagiparban előforduló ólommérgezésekről. Budapőst. 1908. 16
