Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Zalaegerszeg pásztora
A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS A fentiekben megrajzolt karakter lehetett az oka annak, hogy a keresztény politikai erők alkalmasnak ítélték a zalai kezdeményezések és választási készületek vezetésére. Végül 1919 elején jelölték az ország- gyűlési választás előkészítő bizottságába. A fiatal hitoktató közéleti szerepvállalása szálka volt sokak szemében. Zala vármegye amúgy is kemény terepnek bizonyult a Károlyi-kormányzat számára: az itteni emberek, már fent nevezett elkötelezettségük okán, nem szívelték a budapesti körök új politikáját. Ezért az új hatalom emberei mindent elkövettek annak érdekében, hogy prominens ellenfeleiket ellehetetlenítsék. Mint később a bíboros emlékezve írta, áskálódtak ellene.91 Amikor 1919. február 9-én Szombathelyre utazott, távollétében Zalaegerszegen elfogatóparancsot adtak ki ellene, aminek alapján a vasi megyeszékhelyről visszaindultában, a vasútállomáson két csendőr letartóztatta, „szökés” jogcímén.92 Az ügy megszervezése bizonyítja, hogy Pehm mögött ott áll a zalai közvélemény: nem merték nyíltan, Zalaegerszegen megtámadni, mindent a „védett területen” kívül, Vasban bonyolítottak le, s bár normális esetben a szökevényt legelőbb lakóhelyére kellett volna visszakísérni, pontosan ezt akadályozták meg mindenáron. Az ifjú Pehm itt sem maradt tétlen, kiszökdösött őrizetéből, s szervezkedett. Egy idő után kiderült, hogy a kormánybiztos el akarja mozdíttatni hitoktatói állásából - ez is jele volt annak, hogy Zalában nem merték felvállalni vele a nyílt konfrontációt, ezért mindent biztos távolból igyekeztek elintézni. Mivel Mikes János püspök ekkor már Celldömölkön, a bencés rendházban volt fogva tartva,93 Pehm elszökött hozzá, hogy személyesen beszéljen vele. Mivel az ifjú pap nem akart eleget tenni az állami nyomásnak, s ellenezte az elmoz91 Az 1974-es első kéziratváltozatban még a sokkal keményebb és vonalasabb „megpróbáltak a szokásos bolseviki módszerekkel elintézni” megfogalmazás szerepelt, Id. ME 34. Az események lefolyásáról ld. még VJ 24-29. 92 Az ügyben aktív szerepet vállalt Obál Béla evangélikus teológiai tanár, lelkész, aki a Károlyi-féle Radikális Párt vasi népbiztosa, majd Ostffy Lajos főispán lemondása után Vas vármegye főispánja volt. 93 Internálásának fő oka a Károlyi-kormánnyal szemben mutatott ellenséges magatartása volt. Később Budapestre toloncolták, ahonnan igen kalandos körülmények közepette, álruhában tudott megszökni. 68
