Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Szent Margit s a Királynék városában
Szent Margit s a királynék városában és ez oknál fogva ajánlottam papjaimnak a rendszeres lelkipásztori családlátogatásokat is” (ME 48). A főpásztor különösen fontosnak érezte a személyes látogatásokat, a bérmálási körutakat, hiszen ilyenkor megismerhette a plébániákat, a helyi közösségeket.157 Ezáltal az egyházi élet szervezése is hatékonyabbá vált, hiszen a püspök személyesen győződhetett meg arról, hol van szükség újabb intézményekre, az egyházmegye területi beosztásának esetleges módosítására, új iskolákra. Ezért már rögtön 1944 tavaszán belevetette magát a bérmakörutakba. Ezek során sok fontos felismerésre tett szert új egyházmegyéjének adottságai és kihívásai kapcsán. A térség természetesen nem volt ismeretlen előtte, hiszen Zala régen Veszprémhez tartozott egyházilag, s komoly tudományos-történeti munkában dolgozta fel ezen egyházmegye török utáni, Padányi Bíró Márton általi újjáépítését. Az utak ezenfelül rámutattak arra, hogy itt is számolni kell egy kettős osztattál, mint Szombathely esetében: ott Vas volt a fejlettebb s Zala az elmaradottabb terület. Itt ez a magasabb szinten álló Veszprém s a leszakadt Somogy megyék kettősségében mutatkozott meg.158 Lendületes fellépésének köszönhetően, veszprémi püspöksége idején Mindszenty József 34 új plébániát és 11 új katolikus iskolát tudott létesíteni. Bár egyik legfőbb terve, az egyházi nagybirtok felparcellázása, ennek bevételeiből új plébániák alapítása nem valósult meg,159 már maga az elgondolás is mutatja azt a szociális érzékenységet, amelynek forrása a legszegényebbekkel, a legelesettebbekkel való eleven és személyes kapcsolat volt. Emellett 157 Vö. Varga, I„ Mindszenty József veszprémi püspök egyházlátogatásai, és a háborús károk felmérése, in Mindszenty József veszprémi püspök 1944-1945, 34-47. 158 Nem véletlen, hogy a magyar egyházi határok újraszabásakor, 1993-ban II. János Pál leválasztotta a főegyházmegyei rangra emelt Veszprémről a Somogyot és Dél- Zalát magában foglaló Kaposvári egyházmegyét, elősegítendő ennek a területnek a jobb lelkipásztori ellátását (Id. Hungarorum gens kezdetű konstitúció). 159 Nemcsak a történelmi okok magyarázzák a terv késlekedését, megakadását, hanem az a tény is, hogy a Sztójay-kormány nem támogatott semmilyen lépést, amely a Magyar Királyság nagybirtokrendszerének a megbontását célozta - vö. ME 49. A hivatalos álláspont szerint a 7000 holdat kitevő egyházi birtoktest felparcellázása nem szolgálta volna a háborús termelés érdekeit. A kormánnyal szemben Serédi hercegprímás támogatta az elképzelést, Id. KH 30. 97
