Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Szent Margit s a Királynék városában
számolnunk kell azzal is, hogy Zalaegerszegre ő hívta be a Szociális Missziótársulatot, amelynek lelkiatyja és teológiai forrása Prohászka Ottokár székesfehérvári segédpüspök volt, aki az első világháború végén maga is kezdeményezte az egyházi nagybirtokok egy részének a felosztását.160 Az elgondolást emellett kérlelhetetlen realizmus is vezérelte: Mindszenty már 1944-ben számolt azzal, hogy a háború elvesztése után elkerülhetetlen a földreform - ezért hát jobb lenne elébe menni ennek, mégpedig két okból. Az első ok anyagi: ha sikerülne a nagybirtokok felosztása során anyagi ellentételezéshez jutni, akkor ez alapot képezhetne templomok, plébániák és iskolák építéséhez. Ha a háború után így is, úgy is elvész a föld, akkor legalább ezek az új épületek (és intézmények) megmaradnának. Másrészt pedig ily módon talán sikerült volna pozitív eszközökkel társadalmi bázist szerezni a nép körében. A rosszabb idők beálltával, valamint a front közeledtével természetesen szüneteltek a főpásztori látogatások is. Ugyanakkor 1944 nyarán és őszén már a legsúlyosabb társadalmi drámákkal kellett szembenézni: a német bevonulás, a zsidóság deportálása és a nyilas hatalomátvétel tényei a katolikus egyház számára is kihívást jelentettek. Serédi Jusztinián bíboros, prímás már Péter és Pál apostolok ünnepén - lévén hogy a kormánynál sikertelenül tiltakozott - körlevélben fordult a hívekhez, hogy tisztázza a katolikus álláspontot, miszerint az Istentől a minden egyes embernek megadott méltóság és jogok (élethez, vallásgyakorláshoz, munkához, megélhetéshez) elidegenít- hetetlenek, sem egyesek, sem csoportok, de még az állam sem sértheti meg azokat.161 Ennek a szövegnek a keletkezésében rendkívül fontos szerepet játszott báró Apor Vilmos győri püspök, aki emlékeztette A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS 160 Ez akkor a többi püspök, kiemelten Szmrecsányi egri érsek tiltakozása miatt meghiúsult - ez is oka lett annak, hogy Prohászkát feljelentették a Hittani Kongregáció elődjénél, a Szent Officiumnál, s két fő művét Indexre tetették. Ellenfelei így igyekezték morálisan ellehetetleníteni a személyét. 161 A körlevél teljes szövege elérhető in A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között, vol. 2. (szerk. Beke, M.), München- Budapest, 1992, 438-441. A legfontosabb részt idézi: ME 50k. 98
