Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Zalaegerszeg pásztora
Zalaegerszeg pásztora kihívást jelentenek: szegény-, vasúti, kórház- és börtönmisszió. Felismerte a plébános a földreform szükségességét is. 1972-ben Czupy Bálint ezért írja, hogy mélységesen bántó az a - még napjainkban is - elterjedt kommunista vízió, tudatos karaktergyilkos hazugság, miszerint a későbbi bíboros „feudális felfogású főúr volt, aki mindvégig ellenezte a földreformot”.111 Épp az ellenkezője volt igaz: a paraszti családból származó ifjú pap nagyon is tudta, mi a szükség, s ez milyen választ követel az egyháztól is.112 Ezért szervezetten igyekezett eljutni a kor társadalmi perifériáira, hogy ott hatékony és krisztusi segítséget nyújtson, együttműködve a különféle egyletekkel. Működésük végül túlnyúlt a sajátosan városi rétegpasztoráció keretein, s elért a falvakba. A másik irányt a világi hívők tudatos bevonása jelentette. Pehm József meghirdette a „házapostolok” rendszerét - nekik az volt a feladatuk, hogy saját lakóházukban, illetve háztömbjükben kísérjék figyelemmel a történéseket, tartsák a kapcsolatot a szomszédokkal, lakótársakkal, s ha szükséges, nyújtsanak testi-lelki segítséget. Ugyanebben a korban a budapesti közegben is így kezdett bontakozni az „utcaapostolok” rendszere. A segítségnyújtáshoz fontos volt az is, hogy legyen meg az az emberi segéderő, aki minden szinten képes törődni a rászorulókkal.113 Ezt tette lehetővé a különféle plébániai egyletek tagjainak a bevonása 111 A témához Id. Czupy, B., Adalék földreformügyben, in KM 14-17. 112 Ennek jele volt például, hogy 1933-ban - az általa elnökölt hitelszövetkezet anyagi fedezete segítségével - meg akarta szerezni a Festetichek sármelléki, 1500 holdas birtokát, hogy azt aztán kisbérlőknek adja át. Az ügy a legmagasabb szintre jutott el, ám a Földművelésügyi Minisztérium végül egy másik birtokosnak juttatta a fundust. Ld. TY 39. Bizonnyal tartottak attól, hogy a zalaegerszegi plébános ténykedése aláássa a változtathatatlannak hitt birtokrendszert. 113 Listaszerűen az eredmények: 35 ágyas idősotthon (elhagyott szegények és öregek számára), 15 szegény sorsú diák taníttatása a városi középiskolákban, bennlakást és átfogó nevelést biztosító zárdaiskola létesítése (a Notre-Dame-rendet hívta meg Zalaegerszegre Pehm József, akik a mai napig jelen vannak ott, s viszik a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumot), Id. ME 46. Ezzel együtt voltak ügyek, amelyek továbbra is eljutottak a plébánoshoz, Pehm igyekezett személyesen is kivenni részét a jószolgálatból - így volt ez akkor, amikor későbbi, emigrációbeli munkatársának, Vecsey Józsefnek kellett árvasegélyt folyósítani. A találkozás nyomot hagyott a gyermekben: szigor és mégis jóindulat, egyfajta tekintélyparancsoló keménység, mégis segítő érzékenység tükröződött az 77
