Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Zalaegerszeg pásztora
pésre a Pehm-féle reform előtti állapotba jutunk vissza - ez viszont ugyanazokat a nehézségeket és problémákat hozza magával, amelyeket ő annak idején le akart küzdeni.- Oktatás: ahogy láttuk, az első plébánosi élmények közé tartozott a lakosság írástudatlanságának felismerése, illetve az ebből fakadó bajok és veszélyek tudatosulása (kiszolgáltatottság, elmaradottság, szegénység, ideológiai fenyegetések). Tizenkét új iskolát sikerült létesíteni 1927-től a második világháborúig, aminek (nyers)anyagi fedezetét jórészt Esterházy Pál herceg állta (kinek számos birtoka volt a Szombathelyi egyházmegye területén).110 A terv jól illeszkedett az adott korban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter országos szintű kezdeményezéséhez a népiskolák alapítására. Nagy sikert jelentett, hogy 1940-ben a népszámláláskor az írástudás terén Zala már megelőzte Baranyát, vagyis számokban mérhető volt a siker (ME 45).- Szociális munka: a térség lakóinak (leginkább az alacsony lélekszámú településeken tapasztalható) magára hagyottsága, iskolázatlansága számos szociális probléma forrása volt. Zalaegerszegen pedig már a városiasodás gondjai ütötték fel fejüket, amelyek szintén megoldásra vártak. Pehm plébános két irányba indult meg: egyrészt a szakszerű és elkötelezett munka előmozdítására meghívta Zalaegerszegre a Szociális Missziótársulatot. Ez a női közösség Prohászka Ottokár püspök szociális gondolatától, látásmódjától vezetve kezdte meg munkáját az alapító, Farkas Edith keze alatt. Érzékenységükre jellemző, hogy már ebben a korban olyan ügyeket vállaltak fel, amelyek ma is komoly 110 Az 1927-ben 26 esztendős herceg tudatosan visszavonult a politikai és közéleti szerepléstől. Sok más, a térségben élő arisztokratához (példáull Batthyány- Strattmann Lászlóhoz) hasonlóan birtokai egy része Ausztriában volt, így igyekezett a két, immár különvált állam, Ausztria és Magyarország között megosztva figyelmét, elősegíteni a térségben élők javát. A mélyen hívő fiatal főrend csak egyszer vállalt, akkor is rövid időre, közfeladatot, amikor a magyar Katolikus Akció elnöke lett. Ez az 1908-ban alapult Országos Katolikus Szövetség munkájának folytatója lett. Az Actio Catholica magyar nemzeti szervezetének létrehozására - XI. Piusz pápa Ubi arcano kezdetű körlevele (1922) nyomán - 1932- ben került sor. Egyik legkiemelkedőbb vállalkozása az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében való részvétel volt. A kommunizmus idején (erőszakkal, a vezetők bebörtönzésével) fokozatosan felszámolták. A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS 76
