Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Mindszenty bíboros az emigrációban
bejelentette a világ közvéleménye előtt a döntését: az esztergomi szék megüresedett. Agostino Casaroli - elismerve a helyzet kivételes voltát, s mindazon kételyeket, amelyek a döntés kapcsán felmerültek - úgy véli, hogy VI. Pál lelkiismerete szerint „nem volt más lehetséges út”414 a lelkek üdvének szolgálatában. ii) Mindszenty bíboros más szempontból vizsgálta a kérdést. Az első elutasító válasza kapcsán egyfelől a magyarországi helyzetre utalva (békepapság, Egyházügyi Hivatal) úgy vélte, a lemondás révén „magam is elősegíteném a mai katasztrofális egyházi berendezés »törvénye- sítését«” (ME 519). Második elutasító válaszában (január 6/7.) a prímás kifejtette, hogy nem hivatalához való ragaszkodás vagy személyes „fájdalom” vezérli abban, hogy nem mond le. [A pápa] „Intézkedése ugyanis súlyosbítja a magyar egyház amúgy is nehéz helyzetét, kárt tesz a hitéletben és ellenérzést és zavart idéz elő egyházhű papok és áldozatos hívek lelkében” (ME 519). Már 1963-ban, König bíboros első látogatása idején azt üzente Rómába, akkor még XXIII. János pápának (aki gondolkodott azon, hogy vatikáni posztra hívja el Mindszentyt, ezzel oldva fel a helyzetet), hogy ha „az Egyház szabadságát biztosítani tudja, nem leszek akadálya terveinek” (ME 475). A végül február 5-én bejelentett széküresedésre reagálva másnap Mindszenty bíboros sajtónyilatkozatot tett közzé. Ebben megindokolta, hogy milyen - alapvetően lelkipásztori - okok miatt nem mondhatott le önként. Túl a kommunista rezsim bűnein, szabadság- és jogtiprásain, a főpásztor úgy vélte, hogy a kiegyezéses, kompromisszumos megoldás nemhogy enyhíti a magyar egyház életének súlyos gondjait, de egyenesen a még megmaradt hitnek, egyházhűségnek a kárára fog válni. Ötpontos indoklása első három pontjában az egyházkormányzat megkötözött- ségét, a szabadság teljes hiányát hozza fel (amin csak erősít az esztergomi szék megüresedése). A negyedik pont kiemeli a lelkipásztori szempontokat is: Az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadságot a rendszer a gyakorlatban elnyomja. Az iskolai hitoktatást a A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS 414 Casaroli, A., II martirio della pazienza, 112. 222
