Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Mindszenty bíboros az emigrációban
Mindszenty bíboros az emigrációban városokból és a nagyobb helységekből már száműzték. Folyamatban van a falusi iskolákban a még tengődő hitoktatás elsorvasztása. Az ifjúságot a szülők akarata ellenére kizárólag ateista szellemben nevelik. Vallásos emberekkel szemben az alkalmazott diszkrimináció mindinkább érvényesül (ME 520). Mindezek alapján Mindszenty bíboros az ötödik pontban levonja végkövetkeztetését: „Új püspökök, illetve apostoli kormányzók kinevezése a fenti sérelmek orvoslása nélkül nem oldja meg a magyar Egyház problémáit” (ME 520). Világos a vatikáni és a Mindszenty- féle álláspont lelkipásztori hangsúlyának eltérése. Hogy e kettő közül melyiket ítéli meg az egyháztörténelem helyesnek, legyen a szaktudósok vélekedésére bízva. Ám akárhogy is értékeljük Mindszenty lépését - amely a végsőkig való lelkipásztori felelősségvállalásról és a lelkiismeret szavának kötelező erejéről szólt415 egy bizonyos: a Szentszék is érezte a helyzet súlyát. VI. Pál - januári ígéretéhez híven - megüresedetté nyilvánította az esztergomi széket, de nem nevezett ki új érseket addig, amíg a bíboros élt.416 Emellett még egy dolgot ki kell mondanunk, amit nem lehet eléggé nyomatékosítani, és perdöntő fontosságú, minden ellentétes irányú felvetéssel szemben: VI. Pál sem akkor, sem soha később nem tekintette Mindszenty magatartását engedetlenségnek, sőt január 30-i levelében az egész katolicizmus elé példaként állította személyét.417 Aki tehát úgy 415 Az egész kérdéskörhöz adalékként ld. még Mészáros, I., Az engedelmesség, in „Állok Istenért, egyházért, hazáért”, 140-147. 416 Halálának nemzetközi visszhangjáról, a vox populiról ld. Mészáros, I., Mindszenty. Egy „kultusz” a XXI. században. A Mindszenty-tisztelet története 1975-2005, Kairosz, Budapest, 2005, 11-20. 417 Ld. VI. Pál pápa megnyilatkozásaiból, in KM 120. Füzér Julián ferences atya szerint VI. Pál szerepe párhuzamba állítható Assisi Szent Ferenc életében Hugolin bíboroséval, a későbbi IX. Gergelyével. Mindkét esetben fájdalmas és egyet nem értő engedelmesség mutatkozik meg, ám ezzel mind a két pápa egyfajta „szent elégedetlenség” előhívója: IX. Gergely a ferences rendben, VI. Pál pedig - jó esetben - a magyar katolicizmusban, hogy így „gerjesztő élesztője” legyen Péter utóda „a magyar egyház életszentségének, apostoli tevékenységének és jövője alakításának egy új évezredben” - FJ 33k. Az esztergomi szék megüresedése 223
