Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Mindszenty bíboros az emigrációban
Mindszenty bíboros az emigrációban rendelkezések be nem tartása, az anyanyelvi pasztoráció akadozása, dacára a II. vatikáni zsinat alapelveinek, Id. ME 511) és a személyes találkozások sora volt.398 Külön gondot okozott (jóllehet jogos és elkerülhetetlen volt), hogy Róma nem bízta rá a vasfüggönytől keletre élő magyar püspökökre (s ezzel az államilag kontrollált békepapokra) a nyugati magyarság lelkipásztori ellátását. A helyzetből fakadó gondokat felismerve a prímás kérte erre a célra segédpüspökök szentelését - szándéka csak később teljesült, amikor Miklósházy Attila jezsuita személyében önálló ordináriust, püspököt kaptak a nyugati magyarok. A rendszerváltozás utáni helyzetben végül teljesen megvalósult Mindszenty elgondolása: a nyugati magyarok lelkipásztori ellátásáért az esztergomi érsek, a magyar prímás egyik segédpüspöke felel. A Pázmáneumban élő bíboros legfőbb lelkipásztori eszköze az utazás volt: előbb Nyugat-Európát, majd az egész világot bejárta, hogy utánamenjen a szétszóródott, olykor az asszimilációtól, hit- és identitásvesztéstől fenyegetett magyar katolikus híveknek. Járt Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, felkereste még a messzi Új-Zélandot is. Ezen látogatások alkalmával természetesen találkozott a helyi püspökökkel is, hisz bárminemű lelkipásztori szolgálat a magyarok körében csakis az ő támogatásukkal és engedélyükkel volt lehetséges (vö. ME 51 lk). „Sajnos” volt papja e feladatok ellátására, hiszen a II. világháború, majd 1956 után nagyszámú klerikus (egyházmegyés és szerzetes) hagyta el Magyarországot, hol az üldözések elől menekülve, hol egyházi elöljáróinak kérését, sőt utasítását teljesítve, akik azon fáradoztak, hogy a kimenekített tehetséges fiatalok által a nehéz helyzetben is megőrizzék a magyar papság, a magyar rendtartományok jövőjének reményét. Csak a rendszerváltozás után mutatkozott meg a maga teljességében, hogy elsősorban a szerzetes- rendeknek, de a magyar papságnak is mennyit jelentett, hogy volt egy külföldön élő klérus és hívő nép, amelynek megőrzéséért, meg398 Különösen is szép Csonka Emil visszaemlékezése (egyszersmind Mindszenty előtti tisztelgése) az első Stephansdom-beli szentmisére: Freskórészletek és egy vízió, in KM 70-74. 217
