Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

Szent Margit s a Királynék városában

Szent Margit s a királynék városában

kiindulva ezt írta: „Az egyházközségekből indul ki az ébresztés, a küzdelem, a cselekvés az anyagi és lelki pusztulás és pusztítás ellenében. (...) Együtt van itt a hívő nép minden rétege. Hívők, szeressétek az egyházközségi életet. (...) Itt egyházatok, hazátok, családotok, egyéni önmagatok legszebb javát szolgáljátok!”188

A szép új világ körvonalait azonban már ezekben a hónapokban előrevetítette egy furcsa kérés, amit „Balogh páter”189 többször is tolmácsolt Mindszenty felé: saját szabadulását, de az ország felszabadítását is köszönje meg (egy hivatalos ünnepség felszólalójaként) Sztálinnak és Vorosilovnak. Ő ezt határozottan visszautasította. Egyértelmű jelzés volt ez: a Mikessel történt beszélgetés során kifejtett elveit s az azokhoz való rendíthetetlen hűséget az új körülmények között sem fogja feladni a veszprémi püspök.190 Az természetesen elgondolkodtató, hogy miért pont őt ostromolták ezzel a kéréssel a katolikusok „békülékenyebbjei”. Úgy tűnik, rendelkezett akkora tekintéllyel és hitelességgel, hogy szereplése segíthetett volna a lassan felálló új rendszer nép előtti legalizálásában. Az erre mondott nem pedig magától értetődően előrevetítette a „fő ellenség” karakterét, amelynek bélyegét később a rezsim rásütötte.

*

188 1945. szeptember 22-i szám: Amit a viharesztendő sürget. Krisztusban és a korban megújhodott szentpáli egyházközségek az új időkben. Részlegesen idézi: ME 89k. Teljes szöveg: MO 1, 43-45. Vö. FJ 130.

189 Balogh István katolikus pap előbb a kisgazdák színeiben politizált, majd kiemelt státuszát megőrizte a kommunizmus idején is. A debreceni Ideiglenes Nemzet- gyűlés tagja lett, majd 1945 januárjában a hivatalos magyar küldöttség soraiban járt Moszkvában. Az ezt követő években befutott politikai pályája nehezen értékelhető katolikus papi mivolta szempontjából.

190 Erre utalt egyébként az a püspökkari körlevélbe beszúrt félmondat is, amely a szovjet katonák érkezése kapcsán megfogalmazott pozitív csalódás mellé odakapcsolta a megfontolást: „De még súlyos idők várnak ránk.” Hogy ez tudatosan a dokumentumba belefoglalt üzenet volt, mutatja az is, hogy Mindszenty később is utal erre, a bontakozó kommunizmus kapcsán, Id. ME 85.

115