Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

rint III. István lemondott Dalmáciáról, Horvátországról, sőt még a Szerémségről is, viszont Mánuél megerősítette korábbi ígéretét, hogy nem támogatja többé IV. Istvánt A trónkövetelő azonban még a megegyezés után Mánuél tanácsa ellenére magyar földön maradt...” - zárja Kristó Gyula az esztendő eseménysorát. A következő tavaszon a Szerémség visszahódítására III. István indít hadjáratot „Bánffy Dénest jó erővel a Szerémségre küldötte, hogy azt vegye vissza Mánueltől, melyet azelőtt neki önkényt adott vala által Béla számára..- olvasható Budai Ferenc Bánffy Dénesről szóló cikkében, itt és még sok helyütt a háború számunkra végzetes kifejlete. Dénes ispán hada sorsdöntő vereséget szenved - a bizánci krónikák alapján Marczali számol be a részletekről is. Tény, hogy az irgalom nélküli küzdelem eredményeként szinte teljességükben valóra váltak Mánuél álmai. Itt teljesedett be IV István sorsa is. István Zimony várkapitánya, míg II65. április 11-én meg nem mérgezik. Egyesek szerint görög katonái, mások szerint az ostromló magyarok táborából besur­rantak - aligha dönthetünk. Tetemét áthajítják a várfalon, és Zimony megnyitja kapuit. Majd egy kíméletlenül végzetes ost­rommal Mánuél visszafoglalja, és felbőszült haragjától csak a mel­lette álló Alexiosz oltalma menti meg a várvédő Gergely ispán és társai életét. Az ország ugyan csaknem a teljes hadsereggel és a délvidékkel szegényedett. IV. Istvánt pedig rangjához méltó tisztességgel hozzák fel és teme­tik a székesfehérvári királyi sírboltba testvérei mellé a hazatért had­fiak. A két ellenkirály boldogtalan sorsa utóbb két drámaírót is meg­ihletett: rövidke jelenlétükről Szigligeti Ede, majd Somló Sándor szo­morújátékot írt A régmúlt felidézésére indítékot a korszellem és a krónikák adtak, a Budai testvérek, Virág Benedek, Horváth Mihály, Szalay László és mások könyvei, alapos forrás a remeklésekben gaz­dag kortársi történettudomány. A magyarországi „visszaélésekről” Burchard császári jegyző beszámolója alapján (ll6l) Gerhoch (Gerhardus) von Reichersberg (IO93-II69) prépost, Eberhard felemelésének szorgalmazója tájé­koztatta a nyugati egyházi közvéleményt A De investigatione Antichristi (Az Antikrisztus követőiről) című krónikájában szól a normann és a magyar királyok másutt példátlan hagyományáról: a pápa csak előzetes uralkodói engedéllyel küldhet legátust, a főpa­94

Next

/
Oldalképek
Tartalom