Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

addig [a magyar király], míg a magyar főpapság- és nemességgel nem tárgyalja azt s azok véleményét meg nem hallgatja..- Balics Lajos leírása szerint. A „nagyfontosságú ügy” annyi, hogy a császár ismét „segítőket” kért további itáliai hadjárataihoz. Ha mégis jelen voltak követeink Páviában, kár lett volna a prágai érseket fárasztani. A hivatott „véleményformáló” feltehetően többnyire ott állt har­mincegy éves királya oldalán. És bár érseki szolgálatához „pápai megerősítést” egyik oldalról sem kapott, „választottként” is példásan, bölcs előrelátással és megfontoltsággal látja el „főtanácsadói” szere­pét. Az események hátteréről tájékozottan mérlegelte a császári szándék indítékait A magyar király egymást váltó gesztusaiban (Spalato, Esztergom) talán „a párizsi iskola” diplomatikai hatása érvényesült Szent István, majd Könyves Kálmán után így nyithat újra Latin-Európa felé; felis­merve talán, hogy a sokfelől áramló és változó irányzatú, egymást érő hatások gyakorta viharzó örvényeiben csak így maradhat talpon nemzetünk; ha délre tekintett, láthatta a súlyos kockázatot Diploma­tikus „igazodása” nyilván az idegenben pallérozott, de hazai gondol­kodású főpap évülhetetlen érdeme. Néhány történész II. Géza óvatos mérlegelésének folyamatát a sajátos körülményekre tekintőn értékeli - amíg a trónkövetelő Ist­ván herceg a német-római császár környezetében van, vendéglátóját a Dániel érsek előtt mondottaknál egyértelműbben bajosan értesít­heti. Bár válaszát a címzett így is pontosan értheti. Il6l elején tehát a körülmények és Lukács hatására az előzőektől jórészt eltérő európai erővonalak áramába érkezett az ország, III. Sán­dor francia, normann, angol támogatóinak szövetségébe, de még a déli ellenség, a Barbarossa visszautasításától megszégyenült Manuél - aki ez idő tájt a pápától koronát kért, de nem kapott - is meglepődhetett, ami­kor n. Géza döntésének híre Bizáncba érkezett Igaz, „a franciák, nor­mannok, németek és magyarok nem tudtak bízni a ravasz görög­ben. .- a krónikás szerint Bebizonyosodott, hogy a szorult helyzet­ben levő pápa sem, hiszen elhárította a szelídnek tűnő ajánlkozást A baszileusz fokozott sértettséggel tekinthet nyugat felé. Lukács érsek „elvi meggyőződését nagyon is reális okok támasz­tották alá - vélekedett 1960-ban Makkai László. - ... A klérus csak úgy remélhette... vagyoni és politikai súlyának megőrzését, ha a királyi hatalmat a világi arisztokráciával szemben megerősíti, egyúttal azon­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom