Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
Lukács itthon
addig [a magyar király], míg a magyar főpapság- és nemességgel nem tárgyalja azt s azok véleményét meg nem hallgatja..- Balics Lajos leírása szerint. A „nagyfontosságú ügy” annyi, hogy a császár ismét „segítőket” kért további itáliai hadjárataihoz. Ha mégis jelen voltak követeink Páviában, kár lett volna a prágai érseket fárasztani. A hivatott „véleményformáló” feltehetően többnyire ott állt harmincegy éves királya oldalán. És bár érseki szolgálatához „pápai megerősítést” egyik oldalról sem kapott, „választottként” is példásan, bölcs előrelátással és megfontoltsággal látja el „főtanácsadói” szerepét. Az események hátteréről tájékozottan mérlegelte a császári szándék indítékait A magyar király egymást váltó gesztusaiban (Spalato, Esztergom) talán „a párizsi iskola” diplomatikai hatása érvényesült Szent István, majd Könyves Kálmán után így nyithat újra Latin-Európa felé; felismerve talán, hogy a sokfelől áramló és változó irányzatú, egymást érő hatások gyakorta viharzó örvényeiben csak így maradhat talpon nemzetünk; ha délre tekintett, láthatta a súlyos kockázatot Diplomatikus „igazodása” nyilván az idegenben pallérozott, de hazai gondolkodású főpap évülhetetlen érdeme. Néhány történész II. Géza óvatos mérlegelésének folyamatát a sajátos körülményekre tekintőn értékeli - amíg a trónkövetelő István herceg a német-római császár környezetében van, vendéglátóját a Dániel érsek előtt mondottaknál egyértelműbben bajosan értesítheti. Bár válaszát a címzett így is pontosan értheti. Il6l elején tehát a körülmények és Lukács hatására az előzőektől jórészt eltérő európai erővonalak áramába érkezett az ország, III. Sándor francia, normann, angol támogatóinak szövetségébe, de még a déli ellenség, a Barbarossa visszautasításától megszégyenült Manuél - aki ez idő tájt a pápától koronát kért, de nem kapott - is meglepődhetett, amikor n. Géza döntésének híre Bizáncba érkezett Igaz, „a franciák, normannok, németek és magyarok nem tudtak bízni a ravasz görögben. .- a krónikás szerint Bebizonyosodott, hogy a szorult helyzetben levő pápa sem, hiszen elhárította a szelídnek tűnő ajánlkozást A baszileusz fokozott sértettséggel tekinthet nyugat felé. Lukács érsek „elvi meggyőződését nagyon is reális okok támasztották alá - vélekedett 1960-ban Makkai László. - ... A klérus csak úgy remélhette... vagyoni és politikai súlyának megőrzését, ha a királyi hatalmat a világi arisztokráciával szemben megerősíti, egyúttal azon71
