Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
Lukács itthon
„Bánfy előkészíté a királyt, s a követség czélja el lön érve..Fordulat történt Pávia és Spalató között - ennyire egyszerű. Temesváry János „egyházmegyei áldozópap és főgymnasiumi tanár” is - aki „bölcsészettudományi doktori értekezésében” II. Gejza magatartását vizsgálta a pápaság és a császárság második küzdelmében - „a zsinati határozatlevélnek a magyarokra vonatkozó részét” hamisnak állítja. De Katona gyanújával és Temesváry határozottságával Balics egyaránt disputái. Szerinte az ismeretlen magyar követek megfordultak Páviában, és aláírták a IV. Viktort elfogadó határozatot. II. Géza és tanácsadói bíztak a császár jóakaratában, követeink királyi utasításra cselekedtek így. „Ebben nincs okunk kételkedni...” - vallja 1888-ban és a gyors fordulat indítékát ő is Lukács érsek hatásában fedezi fel. Az ll60. február 12-én kelt zsinati kiáltvány, mely szerint „a magyar, dán, cseh király követei és levelei által jelentette ki beleegyezését IV. Viktor elfogadásába...”, igazat állít, és igazat mondott Peregrin aquileai pátriárka előtt Barbarossa, amikor azzal dicsekedett, hogy az európai uralkodók „mind az ő részén vannak”. Jelentős változás kezdődött tehát históriánkban llól első hónapjaiban, érdemes tovább tallózni a vélemények és nézetek között. Pauler Gyula önálló kutatásai alapján úgy véli, valójában kevesen vettek részt a páviai zsinaton, így magyar követek sem lehettek jelen, de a feltételezett határozat már itthon elfogadtatott Hóman Bálint („Géza a törvényes pápa oldalán...”) és az 1982-es Esztergomi Sematizmus kronológiája egyként szemérmesebb: Lukács érdemét hangsúlyozva a magyar királyt az első pillanattól III. Sándor hívének állítja, „a folyamat” leírásától bölcsen eltekint Hermann Egyed körültekintőbb és tárgyilagosabb, szerinte IV Viktor elfogadásától és Barbarossa szövetségétől II. Géza politikáját Lukács tájékozottabban elemző helyzetfelismerése és következetessége változtatta meg - a Párizsban érlelt gondolkodás és a hazai tapasztalat kölcsönhatásai. A zsinatról hazatartó Dániel prágai érsek ll60 húsvétja körül Barbarossa üzenetével jár ismételten Esztergomban. Mivel a „pápai oldalkövetek” (legatus a latere) keresztjét viszik a küldöttség előtt, II. Géza a ranghoz illően fogadja az éiseket - elébe megy, és méltóan megtiszteli. Oldalán az ő érseke. De pár nap múlva az inkább császári legátus egy kitérően talányos döntést hallgat meg, majd küldhet otthonából tovább: „ezen nagyfontosságú ügyben nem dönthet 70
