Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Válaszút és visszavonás

Az ifjú herceg körül ügyködő idősebb magyarok Bizáncban fogékony neveltjükben „ébren tarthatták... a gondolatot, hogy őt illeti meg a Magyarország feletti uralom..., a bizánci trónörökösi méltóságból kiesett Béla számára optimális megoldásnak tűnt, hogy a bátyja halálával megürült magyar trónt elfoglalhatja..- hajt fejet Becse, Gergely és a többiek érdeme előtt Györffy György. Bizánc görög mélyvilága után a magyar herceg Anna révén megismerked­hetett a franciás Latin-Európa műveltségével és a keresztes vitézek tisztább eszményeivel is. Ez a „hatáskapcsolódás” uralkodása során is érvényesült De eleven maradt benne hazai méltósága is: egy 1170 első felében keltezett és a jeruzsálemi johannita lovagoknak tett ado­mányozó oklevelében ,,A”(lexios) csupán Magyarország és Hor­vátország hercege címét jegyzi bizánci rangja helyett Manuél a Velence ígéreteivel elkápráztatott Nemanja István lázon­gó rakai szerbeinek csillapítására indult a „római hadak” kedvelt bal­káni gyülekezőhelye felé. Szófiába már 1172 márciusa elején megér­kezett, de itt a Duna felől repdeső hírek késleltették eredeti tervei­ben. Ezeket hallva szívesen várakozott Velencével épp esztendeje izzóit fel ismét az örök viszály, amikor Bizánc folyamatos itáliai igé­nyeinek teljesülését ismét megakadályozta a köztársaság. Ezért a csá­szár a keleti partok mentén hajózó velencei kereskedők áruját és értékeit kincstára számára lefoglalta a hajókkal együtt, elfogatta a kalmárokat és a legénység tagjait. A tengerre épült köztársaság hajóhada pedig polgárai védelmére 1171 őszén elindult a bizánci partok felé. A görög flotta most végre megmutathatta igazi erejét. És még javában tart a tengeri hadakozás, amikor III. István halál­híre Bizáncba érkezett; előbb a jelentés, hogy Velence Nemanja István szerbeit is tüzeli. Manuél nyilván reménydús fordulatot lát a tragédia mögött, ha volt is benne némi lelkiismeret-furdalás választott fia iránt, most ez is csillapodhatott. A két ellenkirály halála óta a magyar trón törvényes várományosának tekintette Bélát, az 1166-os békeszerződésben kikötötte, hogy III. István ismerje el öccse ilyetén jogait A magyarok meggyőzésére ajándékokkal sem fukarkodott Az Árpádkor uralmi szimbolikája című tanulmányában Vajay Szabolcs elgondolkodtatóan elemzi „Alexios” bizánci „státusait”. Az „ipso facto” tényből következő alaphelyzetétől a „de iure” jogi pozí­cióján át a „de facto” ténylegességéig, ami most bekövetkezett Az 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom