Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Válaszút és visszavonás

aki a Szentszék érdekeinek védelmében okkal figyelt távoli szövetségese, a kelet-római császár nehezen kiszámítható szándékaira. A békét remélő magyar főurak választása így Bizáncban és Beneven- tóban egyként kedvező fogadtatásra talált, szinte páratlan egyezés alakult az elárvult magyar trón körül. A pápa rokonszenvére később nagy szükség mutatkozik, aki gyaníthatóan Barbarossa újabb akciója ellenében fogadja el fenntartások nélkül a magyar királyjelölt szemó lyét, bár „előéletéről” bizonyára értesült. Egy gonddal kevesebb, ha már a német-római császár hadai állnak harcra készen ismét a hágók innenső felén.

„Ritka fejedelem ment át ifjú korában annyira az élet iskoláján - állítja Marczali -, mint III. Béla király „Alexiosz korában”: „idegenek között nevelkedett, a világ legromlottabb, legfondorkodóbb udvarában. .., nemcsak Manuel oktatta az uralkodás művészetére, az emberek ismeretére, hanem a császárnál jobb mester, az élet is... Görögnek kellett mutatkoznia, a nélkül, hogy megszűnt volna magyarnak lenni..Kényszerből részt kellett vennie néhány hadjáratban hazája ellen, mivel a megállapodás ellenére bátyja nem adta át kizsarolt „jogos dukátusát”. De igaz az is, hogy amikor 1165 nyarának elején a türelmét vesztett Manuél súlyos harcok árán ismét elfoglalta a hősiesen védekező Zimonyt, és a vérszomjas triumfáns halálra ítélte a védelem irányítóit Gergely szerémi ispánt, vele nem kevés magyar főurat, „az örökségéért harcoló Alexiosz deszpotész” szót emelt honfitársaiért őrjöngő nevelőapja előtt, aki főrangú foglyait ez egyszer nem végeztette ki. Gergely ispán így a Bizáncba visszatérő herceg rabja, majd nevelője lett, és Szófiában most ott áll királyjelölt növendéke mögött, szemben régóta nem látott barátaival.

Béla lett „az első Árpád-házi herceg, aki a világ egyik kulturális központjában, a legkiválóbb uralkodók egyikének fényes udvarában nevelkedett - elmélkedik Marczalinál szelídebb mértékkel a herceg múltjáról Hóman Bálint .. .latin műveltségei francia lovagok és hölgyek között élt..a görög udvar fényes szertartásaival, idegen- szem erkölcseivel, magas műveltségével tündöklő mesevilág képét varázsolta fogékony lelke elé...” A vélemények között fél évszázad szemléletmódosulása rejlik, a színesebb kép mégsem ebből következik. Mindkét történész igazat állít, az azonos környezet változó mélységei felé tekint. A különbözés akár Manuél „párválasztásai” körül kereshető.

154