Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Séta "a szentisváni kiváltság" terelőútjain

Oltáriszentség kultuszának és a Mária-tiszteletnek elmélyült szerze- teskanonokjai elsősorban környezetük lelki gondozását tekintették legfőbb feladatuknak híveik, így II. István körül, aki végül „a rendi hagyomány szerint a rend ruhájában itt is temetette el magát..- emlékezik erre a szintúgy fehér öltözetet égszínkék övvel viselő Her­mann Egyed, egy „késői utód”. A trónutódlás bonyodalmai után és mintegy vezekelve II. István örökösének Álmos herceg Könyves Kálmán által megvakíttatott fiát választotta, így az első trónra emelt Álmos-ági király, II. Béla (1131- 1141) váltotta őt, aki mögül inkább „az erős akaratú és nagy intelli­genciájú szerb Nemanja Ilona...”, I. Uros nagyzsupán leánya irányít­ja az ország szekerét - a négy fiút és két leányt világra hozó királyné jellemzését Mezey László adta. A félje helyett is harcias Hona érti a feladatát: keményen leszámol a Kálmán király elűzött feleségétől, a házasságtörőnek tartott Eufémiától született trónkövetelő, Borisz hadaival, majd az őt pártoló magyar főurakkal (Arad, 1132), közben pedig Bélával együtt gazdag ajándékokkal segít egyházain. A király az aradi prépostság önálló alapításával bizonyította, hogy aligha adta fel elődei egyházi jogait, de kiemelten az édesapja, Álmos herceg által 1107 körül alapított dömösi prépostság és társaskáptalani testü­let, mellette Pécsvárad állhatott az emlékeihez és a szívéhez legköze­lebb. Az első a tragédia színhelye, az utóbbiban a szívélyes és bátor bencések oltalmában rejtezett Az invesztitúra vétlen gyakorlásával, majd azzal, hogy Adelhaid nővére és I. Boleszlav cseh herceg fiának keresztapaságát elvállalta, bizonyára akaratlanul sértett meg kánoni törvényeket - közeli roko­nok között ez megengedhetetlen, bár példás tevékenységéért II. Ince pápa elnézőbb és engedékenyebb vele. Kálmán király fel­tehetően ismerte ezt a törvényt. De amikor az ismét meghódolt Spalato új érsekét, Gaudiust a királysággal szoros kapcsolatban álló esztergomi érsek, Felicián a kúria előzetes engedélye és tudomása nélkül szenteli fel, ezt már a pápa erősen nehezményezi. Hóman Bálint szerint Magyarországon „az egyházi befolyás mind fokozatosabb érvényesülése a 12. század egyik legjellemzőbb sajátossá­ga. ..” lett IJgy tűnik mégis, hogy ez a hatás elsődlegesen inkább a kirá­lyok jóindulatán át érvényesült A Martyriust váltó Lukács érsek volt talán az első, aki nemritkán szuverén akaratból, autonóm hite, ítélete és döntése szerint cselekedett négy7 király7 ellenében. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom