Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Erdő Péter: Kánonjogi kódexek és töredékek Magyarországon
c) A tudományos dekretisztika és a korai dekretalisztika irodalmát - ha a két korai említett dekretális gyűjteménytöredék glosszaapparátu- saitól eltekintünk - hazánkban alig találni, bár a tatárjárás előtti időben Bolognában két magyar dominikánus kánonjogász is jelentős hírnévre tett szert. Damasus Hungarus műveinek magyarországi használatára semmilyen adatunk nincsen, az egyetemi karrier után hazatérő Paulus Hungarustól viszont a 3. Compilatióhoz írt Notabiliájának jelentős részét tartalmazó töredék található az Országos Széchényi Könyvtár 30. számú kódexében,^ mely méltón reprezentálja szűk körre kiterjedő, még a hazai egyházi bíráskodás rétegeibe sem eljutó,^ de az akkori világ- színvonalon álló teljesítményekkel büszkélkedő tatárjárás előtti kánonjogi kultúránk szinte teljesen elpusztult rétegét. Valószínűleg ugyanebből a korból való az Országos Széchényi Könyvtár C 83-as töredéke is, mely a Petrus Ilerdensisnek tulajdonított és Közép-Európa-szerte elterjedt Breviárium iuris canonici elejét tartalmazza.^ Ugyancsak az 1234 előtti idő kánonjogtudományának képviselője Bernardus Papiensis Gyulafehérváron őrzött Casus decretaliuma.2^ 2. Második szakasz: IX. Gergely dekretális gyűjteményétől Johannes Andreae haláláig (1234-1348) Ennek az időszaknak egyik általános jellemzője, hogy a külföldi, főként itáliai egyetemeken tanuló magyarok szép számmal hoznak magukkal tudományos kánonjogi műveket. Az egyházi bírósági eljárás ebben az időben Magyarországon is az egyetemes kánonjog rendjéhez igazodik, így a kánonjogi könyvek hazai használatának területe jelentősen bővül.22 a) A kor legfőbb egyetemes egyházi jogforrásgyűjteménye a IX. Gergely pápa által kiadott Liber extra, vagy más néven IX. Gergely dekretális gyűjteménye, melynek sajátos kiegészítéseket tartalmazó glossa ordinaria változattal kísért teljes példánya az Egyetemi Könyvtár 37. számú kódexe. Ezt az 1300 körül másolt kötetet Magyarországon használták a középkor folyamán. A 11. levél rektó oldalán magának a gyűjteménynek a szövegében (X. 1.2.5) találhtó egy tipikus hiba, melyet a ma54
