Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Erdő Péter: Kánonjogi kódexek és töredékek Magyarországon
gyár helységneveket nem ismerő másolók gyakran elkövettek. A fejezet III. Ince pápának az esztergomi préposthoz és káptalanhoz írt levelében (1205-ből) Kalocsa nevét említi.^ Ezt a másolók gyakran Kölnnek írják (Colocensis helyett a számukra ismertebb Coloniensis szót használva). Ebben a példányban is ez történt, de a hibát egy középkori használó kijavította.^ Egyébként IX. Gergely dekretális gyűjteményéből e teljes példányon kívül nagyszámú töredék is maradt fenn hazánkban. Eddig 19 ilyen ismert, 25 s ez a szám nagyobb, mint bármely más középkori kánonjogi mű hazai példányainak, vagy töredékeinek száma. Ezek a töredékek számos, jellegében is különböző kódexből kerültek ki. Vannak köztük gazdagon, figurálisán díszített és egyszerűbb, apró és szokatlanul nagy méretű, glossza nélküli, glossa ordinariával ellátott és a glossa ordinaria mellett még másodapparátussal is rendelkező, itáliai és közép-európai példányok. Mindez világosan utal arra a végrendeletekből és máshonnan is ismert tényre, hogy legalább ez a legfontosabb kánonjogi alapszöveg hazánkban széles körben elterjedt. b) A VIII. Bonifác pápa által 1298-ban kiadott Liber sextus decretalium ugyancsak alapvető jogforrásgyűjtemény volt, melyből hazánkban több töredék maradt fenn,^6 ha nem is olyan sok, mint IX. Gergely dekretális gyűjteményéből. Igényes kivitelű, Johannes Andreae glossa ordi- nariájával ellátott, Bolognában készült és Magyarországon használt teljes Liber sextust őriz a bécsi Nationalbibliothek (Cod. 2042). c) A IX. Gergely dekretális gyűjteménye és a Liber sextus közt ösz- szeállított kisebb, kiegészítő dekretális gyűjtemények (IV. Ince, X. Gergely és III. Miklós gyűjteménye) nyomára hazánkban még nem bukkantunk. d) A könyvnyomtatás elterjedése előtti kor Corpus Iuris Canonicibe bekerült későbbi gyűjteményei, a Clementinae és XXII. János extravagáns gyűjteménye hazai használatáról csupán közvetett emlékek szólnak. ' e) Az időszak partikuláris egyházjogának hazai forrásszövegeit (főként a zsinati határozatokat) a kései középkor zsinati döntéseivel együtt olyan 15. századi másolat őrzi, mint Aranyasi Gellértfi János 55
