Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

J. Fodor Adrienne: Az olmützi Janus-kódex

aki lemásolta Janus Pannonius 12, ebben a korban a leggyakrabban forgatott elégiáját, és hozzáírta Galeotto "Versus elegii intercalares" c. költeményét. A másolat a vízjelek tanúsága szerint nem készülhetett 1476 előtt, mert olyan papírlapra írták, amelyek közül többet 1476-ban öntöttek Augsburgban.49 (A másik, Janus-verseken is megtalálható vízjel a Bécsben, 1460-ban előállított papírokon szerepel.4í0

A kódex második részén belül önálló vízjelek vannak azon az íven, amely Aeneas Silvius, Sedulius és Johannes Gerson műveit tartalmazza, és amelyen az 1467-es Petrus Coronensis-féle ajándékozási bejegyzés van. Ennek a papírja 1463-ban készült Münchenben.4'7

Külön figyelmet érdemel az első és a hátsó, vízjelet is tartalmazó szennylap, amely a pergamen kódextöredékkel együtt a kötéskor került a kódexbe. Az elsőt, amelyen a 18. századi kartauzi posszesszorbejegyzést találjuk, Würtzburgban öntötték 1480-81-ben,4® a hátsót pedig néhány évvel korábban, 1475-76-ban Ingolstadtban.49 Számunkra az első az érdekes, mert azt bizonyítja, hogy a kódex összeállítására és bekötésére a leghamarabb az 1481-1482-es években kerülhetett sor! Ez az adat pedig közelebb visz bennünket ahhoz a személyhez, aki a kódex anyagát nagy gonddal összegyűjtötte, scriptorokkal lemásoltatta és kötetbe rendezte.

Bár a kódex összeállítóját, szerkesztőjét, első tulajdonosát nem ismerjük, az azonban az elmondottakból kiderül, hogy tudatos szerkesztői szempontok szerint állították össze a kötet anyagát.Az ifjúkori olvasmányélmény és iskolai auktor (Statius) - az Itáliában megismert humanisták (Guarino, a mester; tanítványai: Titus Vespasianus Strozza, Raphael Zovenzonius, Antonius Constanzi, Galeotto, Battista Guarino) a fiatalkori erotikus olvasmányok (Beccadelli Hermaphroditusa és az azt támadó művek: Maffeo Vegio, Antonio da Rho) - az Itáliából Magyarországra került humanisták (Janus, Galeotto), akikkel a kapcsolat a későbbiekben is megmaradt, - s végül az olmützi versek, közöttük a székesegyház húsvéti szertartásának a feljegyzésével,- ezek a támpontjaink a kódex összeállítójának, szerkesztőjének a meghatározásához.

337