Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Érszegi Géza - Szelestei N. László: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből

töredékesen fennmaradt szövegeket, akár azért csonkák, mert eredetileg is úgy másolták be a kódexbe azokat, akár a csíkokra vágás következtében váltak csonkákká. Természetesen csak olyan mértékben egészítettük ki a töredékes szövegeket, amennyire a fönnmaradt részletek ezt lehetővé tették. Minden esetben igyekeztünk azonban magyar nyelvű szöveggel összefoglalni, mi is lehetett az eredeti szöveg értelme.

Szövegközlésünkben kerek zárójelbe (...) tettük azoknak a szavaknak a feloldását, amely szavakat csak a kezdőbetűjükkel rövidítettek. Csúcsos zárójelet <...>használtunk ott, ahol úgy éreztük, hogy ki tudjuk egészíteni, pontosabbá tudjuk tenni az egyébként nem sérült szöveget. Szögletes a zárójel [...] akkor, ha a szöveg a kódex csíkokra vágása révén megsérült, vagy a fényképen nem tudtuk a hártyát ért károsodás miatt elolvasni, de kikövetkeztettük az eredeti szöveget. Három ponttal ... jelöltük, ha a szöveget eredetileg is elhagyással másolták a kódexbe, s ezáltal befejezetlen. Három csillag +++ a jele annak, ha az eredetileg ép szöveget olyan károsodás érte, hogy nem tudtuk kiegészíteni. Tört vonással / jeleztük, ha a szövegben vagylagos megoldással találkoztunk. A kódex írójának betűbetoldó tévesztéseit jelöli. Új sor esetén táblánként újra kezdődő, kissé megemelt sorszámot alkalmaztunk. Egyébként a szövegeket saját értelmezésünk szerint rekonstruáltuk. Igyekeztünk az ortográfiái eltéréseket kiigazítani, amennyiben erre valamelyik szövegkritikai jellel módunk volt. Ha nem, meghagytuk eredeti, az ortográfiailag megszokott alaktól eltérőnek, néhány esetben nyelvileg is hibásnak.

A töredékesen fennmaradt szövegek nem adnak egyértelműen választ arra, hogy mi volt az egész könyv célja. Abból azonban, hogy csak egyetlen teljes szövegű, s ráadásul keltezett oklevél található a töredékek között, a többiek pedig - töredékességük ellenére is megállapítható - nem teljes szöveggel lettek a kódexbe másolva, s inkább csak formulák, joggal következtethetünk arra, hogy nem a kancelláriákban használatos formulariummal, hanem inkább fogalmazást tanító könyvecskével, tankönyvvel van dolgunk. Ezt erősíti az is, hogy Johannes Bondi de Aquileia tankönyvként használt művével egy kötetből valók. Mint tan301