Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Érszegi Géza - Szelestei N. László: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből
könyv, természetesen a legszélesebb körből válogatja példáit. Találunk közte jól ismert szövegeket: királyi parancslevelet, nádori felkérést hiteleshelyhez stb. Sok olyan levéltöredék is van azonban köztük, amelyeknek eredetiben nem található meg a párhuzama. Gondolunk itt elsősorban olyan levelekre, mint az érseki, vagy püspöki levelek, a tanulók levelei. A levelek többsége az ország nyugati felére, pontosan a veszprémi egyházmegye területére utalnak, csak kis töredék vonatkoztatható az ország keleti felében lévő Borsod megyére. Kevés adatunk van arra, miként vonatkoztatott el a valóságos ügyektől a kötet anyagának összeállítója, illetve mennyire konkrétak (valóságosak) a benne szereplő ügyek. A szereplő személyek némelyike közismert: III. András és I. Károly királyok, István és Benedek veszprémi püspökök, István kalocsai érsek, János nádor stb. Vannak közismert eseményekre utaló töredékek is, mint például a csatári Biblia hányatott sorsához vonható szövegtöredék.^ Ennek ellenére sem sikerült megtalálnunk egyetlen esetben sem az egyes szövegek valóságos alapját, ha úgy tetszik, az eredetijét. Noha ennek keresése a szövegek közlésével nem zárulhat le, mégis valószínűnek tartjuk, hogy inkább didaktikai szempontból kitalált eseteknek (de konkrét szereplőkkel), semmint valóságos ügyekről készült oklevelekből kivonatolt, formulás szövegeknek kell tartanunk az előkerült töredékeket. E negatív megállapítás ellenére is nagy a jelentőségük, hiszen bepillanthatunk abba a műhelybe, ahol felkészültek azok az értelmiségiek, akik utóbb az országban előforduló, esetleg országos ügyek szakavatott intézői lettek. Persze itt felvetődik annak a kérdése, vajon hol volt ez a műhely? A szövegek utalásai alapján a legvalószínűbbnek azt tarthatjuk, hogy a veszprémi egyházmegyében, s így kézenfekvő megoldásként kínálkozik az, hogy feltételezzük: a veszprémi káptalani iskolában. Abban az iskolában, melyet nem sokkal a szereplő személyek előtt IV. László király a párizsi egyetemmel hasonlított össze? A kódexben szereplő példák összeállítójának gyökereit azonban - talán nem is jogtalanul - Borsod megyében, lehet, hogy éppen a sajókazai ágostonos kolostor iskolájában kellene keresnünk.® 302
