Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Érszegi Géza - Szelestei N. László: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből
Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből Érszegi Géza - Szelestei N. László Az Österreichische Nationalbibliothek Cod. Lat. 2815. (Rec. 2080.) jelzetű, német nyelvű kódexének bekötéséhez a 15. században magyar- országi provenienciájú kódexlapokat használtak fel. A kódex Aegidius Romanus De regimine principumjának első ismert német nyelvű fordítását tartalmazza. Leírója - egyesek szerint fordítója is - a Becsben tanuló Johannes Glatz de Lewbsa, aki 1412. február 1-én fejezte be a másolást . * A kötet restaurálása során a kötéstáblákról lefelejtették és a gerincből kiszedték a töredékeket, amelyeket ma Ser.nov.14.458. jelzeten őriznek. Közülük egy nagyobb két teljes levelet tartalmaz. Ez volt korábban a tábla belsején. A gerincből, az egyes füzetek megerősítését szolgáló 18 egészen vékony csík, továbbá egy vastagabb csík került elő. A töredékek anyaga pergamen. A keskeny csíkoké finomabb, jól kidolgozott; egy részük sárgásfehér, a többi egészen fehér. A vastagabb csík és a teljes levélpár anyaga is elég vékony, de ezek színe sárgás, egyik oldaluk szőrhelyes. A vastagabb csík és kilenc vékonyabb tollal, 3,5-4 mm-es sorokra van vonalazva. E kilenc csík négy beírt része (kettő rek- tó és kettő vérző) egyikén - mellékleteinken 2. tábla, bal oldal - részben hiányzik a vonalazás. Egy beíratlan csíkon mindössze egy alsó margóra utaló tolirajzos díszítés vége lóg le, amely illeszkedik a kilenc beírt csík egyikén kezdődő margóhoz. Ránézés alapján is megállapítható, hogy legalább két kéz írta az előkerült töredékeken található szöveget. Az egyik, a későbbi, a teljes levélpáron lévő és nyolc vékony csíkon található részt, a másik a vas297
