Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Érszegi Géza - Szelestei N. László: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből

tagabb csík sűrűbben beírt részét és a kilenc vékony csíkon lévőt. A kilenc vékony csík egy részén, a fentebb említett, vonalazatlan sorokban vékonyabb duktussal, szögletesebb írással, ritkább betűelhelyezéssel találkozunk, de valószínű, hogy ez az írás a második kéztől származik.

A kezek számáról tett megállapításunkat támogatják a rövidítésjelek és egyes betűfajták írásának a különbségei is. Az első kéz az r-es rövidítéseket a betű felett jelöli, balra hasas hurokkal. Kivételt csak hosszú szárú betűk esetében és az igék passzívumát jelentő -ur rövidítésnél tesz.E rövidítésfajtát a második kéz nem alkalmazta. További különbségeket észlelhetünk például az x írásánál és a -rum rövidítésnél. Az első kéz mindkét esetben felemelt kézmozdulattal, tehát megszakított vonallal ír, a második pedig sohasem így". A vonalazatlan oldalon gyakori a betűcsoportos írás s szó belsejében is szerepel a d betűid formája. Egyébként az első kéz által írt szöveg sehol sincs rubru- mozva, a második kéz által írt azonban igen.

Formai megfigyeléseinket folytatva, megállapíthatjuk - s ezt alább még a tartalmi jegyek is alátámasztják -, hogy a töredékek egy kódex négy levélpárjából azaz nyolc levélből származnak, az alábbiak szerint:

I. Kilenc beírt és egy beíratlan vékony csík. (1-2. táblák)

II. Egy átlagban 50x300 mm-nyi csík. (3. tábla)

III. Nyolc, egymással összeillő vékony csík. (4-5. táblák)

IV. Egy teljes levélpár (6-7. táblák) a kódex egyik füzetének közepéről. A levélpár egyik oldalán a formulákat összekötő vonalak folyamatosan, törés nélkül illeszkednek össze, s megfelelő szövegrészhez kapcsolódnak. A másik oldalon a rektóról visszafelé ágazó vonalak egy másik levél vérzőjához, vagyis szintén megfelelő szövegrészhez kapcsolódtak. A vérzőről a szöveg jellege miatt egyik irányban sem ágaznak ki vonalak. A levélpár mérete átlagban 210x290 mm. Csak az alsó margónál és az egyik széléből hiányzik a szöveget néhány betűnyire érintő csík. A kódex eredeti mérete ezek szerint 230x160 mm körüli lehetett, 180/190x100/110 mm-es írástükörrel.

298