Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával
Egy 15. századi imádságoskönyv+ a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával Török Gyöngyi Az imakönyv kodikológiai vizsgálatát Körmendy Kinga végezte el. A kódexben lévő illusztrációk stílusa összhangban van a naptárrészben (19r), valamint az imádságos könyvben (31v) olvasható 1432-es évszámmal. 1 A díszítések nem egy miniátor munkái. Különböző kéztől származnak a kalendárium hónapábrázolásai (2v, 3v, 4v, 5v, 6v, 7v, 8v, 9v, lOv, llv, 12v, 13v), a Madonna előtt térdelő donátor és Szent Lénárd egész lapos miniatúrája (27v), valamint Szent Imre, Szent István és Szerit László ugyancsak teljes oldalt betöltő miniatúrája (142v) és a lapszéli indadíszek (28r, 50r, 61r, 66r, 83r, 98r, 114r, 130r, 133r).^ A dedikációs kép és a három király ábrázolása felveti a kódex megrendelőjének, ill. tulajdonosainak kérdését. Az imakönyv megrendelője, illetve első possesora az a személy, akit az imák kezdete előtt, a 27v lapon Szent Lénárd ajánl a Madonna oltalmába. Az öltözete szerint előkelő világi donátor fehér prémbéléses bíbor köpenyt visel, lábánál családi címere.5 A kódex tartalmi feldolgozásából nyilvánvaló, hogy az imakönyv nem egy meghatározott szerzetesi közösség számára készült, hanem egy bencés szerzetes magánimádságait tartalmazza. A dedikációs képen viszont világi ifjú található, akit Szent Lénárd ajánl a Madonna oltalmába. A világi donátor, valamint az imádságos könyv egyértelmű bencés jellege közti ellentmondás szükségessé teszi annak a kérdésnek a felvetését, hogy az imádságos könyvnek nem csupán a mintapéldánya volt-e egy bencés szerzetes által összeállított imádságsorozat. Az 1430-as évektől kimutatható +München, Bayerische Staatsbibliothek, Cimae 21590. 273
