Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében
előírásokat az anyanyelvén - az Úr Isten tudja kitétellel - kommentálta.-5^ A kódex másolójának nyelvi hovatartozására (valószínű kétnyelvűségére) néhány betű használata hívja fel a figyelmet: néha dupla w-t ír, a b-p, d-t hangokat írásban felcseréli. A kódex 339-358. oldala eszmetörténetileg egy korábbi korszakot idéz. A huszitizmus győzelme után Csehország minden oldalról politikailag is ellenséges erőkkel volt körülvéve. Ez felvetette az igazságos, ill. a jogos háború kérdésének dilemmáját. A háború jogosságának elismerésében egységes maradt a mozgalom, de eszmeileg már kimutatható az 1419-1420-as évektől a két nagy irányzat, a kelyhesek és a taboriták elkülönülése.-51 1420. febr. 22-én Jakoubek ze Stríbra fellépett az új próféták ellen, akik azt jövendölték, hogy Batúlon királya, azaz Zsig- mond német-római császár, magyar király elpusztítja majd Babilon városát, azaz Prágát.Ugyanis Zsigmondot Vencel halála után csak a morvák fogadták el uralkodójuknak, a huszita csehek nem. A huszita felkelésben nagy szerepet játszottak az ószövetségi prófétákra támaszkodó prédikátorok, akik elsősorban a kisnemesi és paraszti tömegeket mozgósították, s ezzel lényegesen hozzájárultak az 1420. júl. 14-i vitkovi győzelemhez. A taboriták radikális szárnyával szemben a mérsékelt álláspontot képviselő kelyhesek fő elméleti forrása az Újszövetség volt.-5-5 A szélsőségesek gondolatai a különféle eretnekségekben gyökereztek. Az ószövetségi próféták jövendöléseiben, a Jelenések könyvében olvasottakat saját koruk ellentmondásaira vonatkoztatták, a pápában, az uralkodóban látva az Antikrisztust. Jóslataikkal és az általuk evangéliumi életformának tartott életmódjukkal Krisztus második eljövetelét hirdették. A cseh eretnekek ellen indított keresztes háborúk (Zsigmond, majd Mátyás király) szintén hozzájárultak az Antikrisztus uralmával kapcsolatos viták indulatokkal teli tárgyalásmódjához, és a kölcsönös fizikai kegyetlenkedésekhez. A chiliazmus az ókereszténységtől végig kísérte a keresztény gondolkodást, és különösen felerősödött a feszültségekkel teli társadalmi helyzetekben. (Római birodalom bukása, invesztitúra harc, az egyház- szakadás kora.)-54 A huszitizmus korának Antikrisztus-irodalmát és annak forrásait a századelőn feldolgozta Karel Chytil.-5-5 192
