Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében
a krakkói egyetemen tanult, tanárai jelentős személyiségei voltak a lengyel egyház megújulási törekvéseinek.26 Nicolaus de Blonia valószínűleg Ciolek püspök kíséretében ott volt a bázeli zsinaton is.2^ Az Esztergomban lévő kódex 1-255. oldalán olvasható Medice cura te ipsum kezdetű, a szentségekről szóló traktatus Nicolaus de Blonia (Mi- kóla j z Blonia zwany Pszczólka) műve. Korabeli időszerűségét bizonyítja, hogy mintegy programadásként másolták a két szín alatti áldozás problémáját katolikus álláspontból tárgyaló konstanzi zsinati levél és Franciscus de Toledo Jan Rokycának küldött vitairata elé. Kódexünk eddigi eszmei irányultságát mintegy aláhúzza a "Tractatu- lus bonus de arte moriendi" c. mű, amelynek szövege a 338. oldalon megszakad. Az emberi élet végső pillanataiban, a betegségben az utolsó kenet szentségével erősítette meg, és készítette fel híveit a katolikus egyház. Ugyanezt a célt szolgálták az ars moriendik a jó halál módjáról való elmélkedéseket, imádságokat, tanácsokat tartalmazó művek. Az esztergomi Ms. II. 7. jelzetű kódexben lévő Tractatulus szerzőjének évszázadokon keresztül Dominicus de Capranica bíborost tartották. 1952-ben bizonyította be Rainer Rudolf, hogy Nicolaus Dinkelsbühl a konstanzi zsinat után írta meg "Speculum artis bene moriendi" c. művét, a korábbi ars moriendik minden lényeges elemét megtartva, hozzátéve az igazhitű- ségben való megmaradás fontosságát az eretnekséggel szemben.2^ Az eddig tárgyalt műveket tartalmi egységként az 1460-as évek második felében állíthatta össze egy katolikus szerkesztő, aki mind politikai, mind eszmei szempontból a kelyhes érsek, Jan Rokycana, és a Róma által újból eretneknek nyilvánított Podjebrád György király ellenzékéhez tartozott. A prágai Egyetemi Könyvtárból számos hasonló összetételű kódexszel állíthatjuk párhuzamba az Esztergomban lévő kódexet.2^ Ezek egy része a katolikus Ro2mberka család könyvtárából került a tíeboni kolostoron keresztül Prágába. A kódexek között találunk latin-német, latin-cseh nyelvűeket is. Kódexünk 133. oldalán piros tintával három cseh szó található: pan buoh sná. Az egykori olvasó a házasság szentségének kiszolgáltatásával kapcsolatos rokonsági fokozatokat tárgyaló kánonjogi 191
